Kertai Ede: Vízfolyások III. Vízfolyások hasznosítása (Tankönyvkiadó, Budapest, 1968)

2. A vízfolyások lépcsőzése

geológiai adottságokat, a vízrajzi, települési és közlekedési viszonyokat, továbbá az építés körülményeit kell mérlegelni. Ezek feltárása végett kiterjedt előmunkálatokat, helyszíni és laboratóriumi kísérleteket kell végezni.

2.3 az összefüggő lépcsőzés

Összefüggő vízlépcsőzésről akkor beszélünk, ha a vízfolyásba több, egymáshoz kapcsolódó vízlépcsőt építünk.

Az összefüggő lépcsőzés különböző megoldásait a 2.3—1. ábra tünteti fel. Az ábra szerint a lépcsőzést kialakíthatjuk:

I

2.3—1. ábra.

Összefüggő vízlépcsőzés

1. a folyómederben (I.);

2. az oldalcsatornában vagy oldalágban

a) folyamatos lépcsőzéssel (II.),

b) egyes, kapcsolódó vízlépcsőkkel (III.).

A folyómeder összefüggő lépcsőzésének eredeti célja a hajózás számára szükséges vízmélység és szélesség biztosítása volt. A lépcsőzésnek ezt a módját akkor folyócsatornázásnak nevezték el. Kizárólag a hajózás céljára ma már nem lépcsőzik a vízfolyásokat, hanem rendszerint összekapcsolják más feladatokkal is. A folyócsatornázást részletesen a 3.23 fejezetben tárgyaljuk.

Az oldalcsatorna folyamatos lépcsőzése előnyös, mert egyetlen duzzasztóművet kell csak építeni, és az építkezés nem zavarja a hajózást.

12