Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
4. A kesznyéteni vízerőmű
Partbiztosítási munkák a vízerőtelepnél és a duzzasztóműnél A vízerőmű rövid üzemeltetése után a bocsi duzzasztómű alvízi medre és a vízerőtelephez csatlakozó alvízcsatorna szakasz nagymértékben elfajult. A vízerőtelep alatti mederben kb. 3—4 méter mély kiüregelődés és kb. 60 méter széles eróziós katlan keletkezett. A további kimélyülés megakadályozására a katlant kővel kellett kitölteni, partjait pedig 8—10 m mélyen vasbeton szádfallal kellett megvédeni. Az alvízi meder a munkák elvégzése óta állandósult (55. ábra). Hasonló öblösödés alakult ki a bocsi duzzasztómű alvízi medrében is. Különösen kellemetlen volt a balpart elfajulása, mert a szakadó part erősen megközelítette az üzemvíz-csatornát. Az alvízi meder partjait megfelelő lábazattal ellátott kőburkolattal biztosították. Az említett partbiztosítási munkák végrehajtása Mosonyi Emil javaslata szerint történt. Tervek a feliszapolódás csökkentésére Amikor a Hernád folyam vízhozama 40 m3/s alá csökken, a vízerőtelep előtt kialakított tározó segítségével lehet biztosítani a csúcsfogyasztás idején a maximális teljesítményt. A tározó, a vezérárok és a földszelvényű üzemvízcsatorna a vízerőmű eddigi üzeme alatt nagymértékben feliszapolódott. Nyolc év alatt, mintegy 150 ezer m3 iszap rakódott le. Ez akadályozta a vízerőmű csúcsüzemét. A Vízügyi Tervező Iroda (VÍZITERV) tanulmányt készített a feliszapolódás csökkentésére. Megállapította, hogy a feliszapolódás oka az, hogy a Hernád folyónak a bocsi duzzasztómű feletti kanyarját csak akkor biztosították már, amikor az elfajult. Eredetileg a kanyar homorú oldalán épült vízkivételi műnél így domború partvonal alakult ki. Ez pedig nagymértékben növelte a hordalék beáramlást az üzem vízcsatornába. A VÍZITERV javaslata szerint a vízkivételt kedvezőbb helyre kell áttenni. A mégis bejutó hordalék lerakódását is csökkenteni lehetne, ha a tározó medencében megfelelő töltésekkel különválasztanák a tározórészt a csatornától, mert így az üzemvíz nem tározott részében levő hordalék nem rakodna le, hanem az a turbinákon keresztül az alvízcsatornába jutna. Ezt az elgondolást eddig még nem valósították meg. A perdüleies kiáramlás megszüntetése A vízerőtelep üzembehelyezése után mindkét gépegységnél perdületes kiáramlást tapasztaltak. A per- dület csökkentése érdekében a lapátokat elállították, így azonban a turbinák nem a legjobb hatásfokkal működnek. Megállapították, hogy a perdületes kiáramlás oka a csapágyak nem kielégítő tömítésében keresendő, ezért tervbevették a tömítések kicserélését. Ezzel, mintegy 8% energiatöbblet várható. Fontosabb munka- és anyagmennyiségek földmunka....................................................... 739 800 m3 szádfalazás ....................................................... 2 350 ma b etonmunkák.................................................. 7 858m3 v asbeton munkák ....................................... 9 556 m3 c ement ........................................................... 3 390 t trasz ............................................................... 200 1 b etonacél ....................................................... 356 1 kő........................................................................ 325 m3 Költségek A költség-előirányzat 5,5 millió P. volt. Tervdokumentáció A tervek Sabathiel József műegyetemi tanárnál találhatók meg. IRODALOM Dr. Széchy: Alapozási hibák. 92
