Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
4. A kesznyéteni vízerőmű
szerelve. A 13,8 m szerkesztési esés, 20 m3/s víznyelés esetén, 250/min fordulat mellett, a turbinák egyenkint 3200 LE teljesítményt adnak le. Az 1,2 m átmérőjű járókerék 1,5 m-rel magasabban van, mint a legalacsonyabb alvízszint. A turbina üzemének szabályozását olaj nyomással működő segédberendezés végzi. Ez a szerv ómotor a terhelés, az érkező vízhozam, ill. az adott esés függvényében az optimális hatásfokú üzemet a járókerék szárny lapátjainak és a vezetőlapátoknak összetartozó állításával biztosítja. A kesznyéteni vízerőmű gépészeti berendezése, építésének idején úttörő módon korszerű volt és a lényegében napjainkban is használatos turbinaszabályozást hazánkban először itt alkalmazták. Javítási és átalakítási munkák A duzzasztási szint megemelése Az első üzemi években a vízerőmű nem termelte meg a számítások szerint várható energiamennyiséget. A Vízerőügyi és Folyócsatornázási Hivatal szakvéleményében megállapította, hogy ennek oka a nem kielégítő vízellátás volt. Az üzemvízcsatorna a tervezett üzemvízszint mellett csak 29 m3/s-ot képes vezetni, a turbinák 40 m3/s nyelőképességével szemben. Kertai Ede javaslata szerint végrehajtott átalakítások után, a vízerőmű energiatermelése átlagosan évi 3,7 millió kWó-val megemelkedett, ami 15%-os többletet jelent. A javaslat lényege, a duzzasztási szintnek 70 cm-rel való megemelése volt. Ilyen duzzasztási szintnél ui. az üzemvíz-csatorna vezeti a 40 m3/s-ot. A vízerőmű üzemében már korábban is előfordult — a csúcsüzemen kívül is —, hogy a 40 m3/s-nak megfelelő legnagyobb teljesítményt adta. Ez azonban csak a Hernád-folyó 120 m3/s-ot meghaladó vízhozamánál következett be, amikor a duzzasztóművön átbukó víz megemelkedése révén állt elő a szükséges vízszint. Ennek a vízhozamnak a tartóssága tízéves átlagban azonban csak 8—10 nap, míg a 40 m3/s tartóssága 112 nap. A duzzasztómű megemelése tehát lehetővé teszi, hogy a vízerőmű több, mint 100 napon át a beépített legnagyobb teljesítménnyel üzemeljen. A duzzasztási szint megemelésével kapcsolatos munkákat 1948-ban hajtották végre. Ennek során 70 cm-rel emelték az állógát koronáját, valamint a mozgógátat, átalakították a hallépcsőt, és a beeresztőzsilipet, 1150 m hosszban 30 cm-rel megemelték az üzemvíz-csatorna padkáját és ugyancsak 30 cm-rel felemelték az üzemvízcsatorna első, gerendaszerkezetű hídját. A duzzasztási szint megemelése szükségessé tette még a Hernádnak a bocsi duzzasztómű feletti szakaszán szorító gátak építését is. Az átalakítások költsége, mintegy 900 000 Ft volt. A vízerőtelep javítási munkái A vízerőtelep épületén már az üzembeállítás első évében repedések mutatkoztak. Az épület 1947. évben történt vizsgálata után javítási munkák végrehajtását határozták el. Az erőmű két külön alapozott és egymástól dilatációs hézaggal elválasztott részből áll. A felső rész,-— a beeresztőzsilipek és az ejtőcsövek —- az ejtőcsövek 45°-os lejtésének megfelelően lépcsőzött lemezalapra, az alsó rész, a gépház pedig kb. 6 m-rel mélyebb keszonra van ráépítve. Az épület alatti talaj- rétegeződést legfelül homokos agyag, ez alatt folyásra hajlamos finom homok, végül mint alapréteg kavicsos homok alkotja. A lemezalap végig az agyagos homokba, a keszon pedig már a homokos kavicsba van beépítve. 90
