Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
A liszalöki vizerőtelepbe beépített beton és betonacél mennyisége 3. táblázat Megnevezés Beton, m3 Vasalt beton, vasbeton, Betonacél, t Fajlagos acél- mennyiség, kg/m3 Alaptest 466 15 179 806 53 Csigaház — 7 339 338 46 Csigaházfödém és attól a 100,50 m A. f. szintig 455 5 602 695 124 Magasépítés--1 388 114 82 Gépház összesen 921 29 508 1953 66 Alsó terelőpillér — 1 771 5 3 Felső terelőpillér — 1 793 8 4 Alsó partfal (cölöpökkel együtt) 11 563 43 76 Felső partfal, kihorgonyzó elemekkel együtt — 88 4 45 Utófenék 880 — — — Előregyártott elemek — 38 6 158 Egyéb betonrészek 7 — — — Összesen: 1819 33 761 2019 60 A vízerőtelep gépészeti berendezése A vízerőtelepbe három függőleges tengelyű állítható lapátokkal ellátott Kaplan-lurbina és közvetlen kapcsolású generátor került beépítésre (16. ábra). A turbinák A turbinák adatai a következők: normális esés .............. m aximális esés .......... m inimális esés ............ n yelőképesség ............ t eljesítmény ................ f ordulatszám................ megfutási fordulatszám 5.00 m 7,5 m 2.00 m 100 m3/s 5750 LE (4,2 MW) 75 f/min 207 f/min A turbina elrendezését a 13. ábra mutatja. A gépcsoport állórésze a fix támlapát-gyűrűrendszerből és a mozgatható Fink-lapátokból álló terelőrendszerből tevődik össze. A támlapát-gyűrűrendszer egy alsó és egy felső öntöttvas gyűrűből és közöttük 15 db rögzített öntöttacél támlapátból áll. Az alsó gyűrűt a lapátokkal, a csigaház betonkúpjának felső szintjén helyezték el, míg a felső gyűrűt a csigaház födémjébe építették be. A felső gyűrűre fekszik fel a terelőrendszer felső gyűrűje és a turbinafedél, amelyen viszont a talpcsapágy nyugszik. A talpcsapágy axiális terhelése 36
