Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)

1. A Tiszalöki vízlépcső

Ezért célszerű volt a duzzasztóművet három egyenlő 37,00 m-es nyílással kialakítani. A duzzasztómű nyílásainak együttes szélessége és a hajózsilip 17,00 m szélessége kiadja a szükséges szabályozási szélességet. Л duzzasztómű ilyen méret mellett a hullámtéri magasságnál alacsonyabb árhullámokat csak néhány cm-rel duzzasztja, a partok felett levonuló árvizek duzzasz6. ábra. A duzzasztómű vízfolyás! rányú metszete ( Tiszaiak)

.LKV87.00

tására pedig alig van befolyással. A számítások szerint a szükséges legnagyobb süllyeszthetőség 2,00ni.

A felhúzott mederelzáró táblák alsó élének a legmagasabb árvíz szintje fölött 5,00 m-re kell lenni. A duzzasztómű fő méreteinek a megállapítása után zártkörű versenytárgyalás volt. A versenytárgyaláson a Ganz Gyár a Maschinenfabrik Augsburg Nürnberg A. G.-tál társulva három változattal, a MÁVAG a Dortmunder Union A. G.-tal társulva két változattal vett részt.

Az ajánlatok alapján a MÁVAG által javasolt háromövű billenőtáblás] elzáróberendezést fogadták el.

A duzzasztómű általános elrendezését az 5. ábra, metszetét pedig a 6. ábra tünteti fel. Az általános elrendezés az ismertetett fő méretek, valamint a kisminta kísérletek alapján alakult ki. A duzzasztómű elő- és utófenékből, alaplemezből és pillérekből áll. Ezeket vízzáró osztóhézagok kapcsolják össze. Az osztóhézagok elrendezését a 7. ábra mutatja.

7. ábra. A duzzasztómű osztóhézagainak elrendezése ( Tiszalök)