Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
A duzzasztómű elöjeneke 86,50 m A. f. szintű, vízzáró osztóhézagokkal ellátott 10 m széles és 1,5 m vastag vasbeton lemezekből áll. Előtte 20 m szélességben 20 cm-es rőzsepokrócra terített 50 cm-es vastag kőhányás van. Az alaplemezek a három nyílásban teljesen egyformák. A 29,80x35,21 m alapterületű, 3,2 m átlagos vastagságú vasbeton lemezek felül koptatásnak ellenálló bazaltzuzalékos védő-betonréteggel készültek. Az alaplemezek a pillérektől független alapozásúak. A vízzárást az előlemez és a pillértalpak felé hullámos vörösréz lemez biztosítja. A szivárgás csökkentésére szolgáló felvíz felöli 16 m-es és az alvíz felöli 10 m-es Larssen-szádpallókat az alaplemezbe kötötték be. Az alaplemezbe beépültek az ideiglenes elzárások saruöntvényei. Az alaplemezekben az utófenékben kialakított energiatörő fogazás a kisminta kísérletek alapján készült. A fogak megfelelő szögvasakkal és lemezekkel kombinált védőburkolatot kaptak. Az utófenékre 80 cm vastag szűrőrétegen fekvő 1,00 m vastag, 2,00x2,00 m-es tömbökből készült betonburkolatot helyeztek, 0,5 m-re kiálló sakktáblaszerűen kialakított fogazott kiképzéssel. Ennek végét 8 cm vastag, 3,3 m hosszú, előregyártott vasbeton pallókból készült szádfal zárja le. Ezután két sor egyenkint 6 m hosszú drótfonatos kőhenger terítés következik, amit 25 m hosszban lejtős, majd 40 m hosszban 84 m A. f.-i szintű, vízszintes, 20 cm vastag rőzsepokrócra helyezett 50 cm vastag kőhányás zár le. A pillérek a mederelzáró szerkezetről átadódó erők felvételére és kezelésére szolgálnak. Magasságuk 34,08 m, vastagságuk a mederpillérnél 5,60 m, a szélső pillérnél 5,20 m. Az aránylag egyenlőtlen altalaj, az ideiglenes elzárások elhelyezésekor fellépő asszimetrikus terhelés miatt, a pillérelferdülések csökkentésére szélestalpú pillérek készültek. Ezeket a szomszédos alaplemezektől vízzáró, hullámos vörösréz lemezekkel választották el. Az egyenlőtlen ülepedés következtében beálló oldalirányú elferdülés megakadályozására, ill. csökkentésére a talpak hosszabik vonala mentén a Larssen-szádpallókat bekötötték a pillérek betonalapjába. A pillértestek az árvíz szintjéig tömör kiképzésűek, kivéve a balparti pillért, amelybe a hallépcső került. Az árvíz feletti rész vasbeton keretszerkezet. A pillérek felső részében a 109,40 m A. f.-i szinten vannak a gépkamrák, ahová a kezelőhíd 105,10 m szintjéről lépcsőkön lehet feljutni. A gépkamrákban helyezték el a motorokat, emelőműveket, regisztráló szerkezeteket, kapcsoló és egyéb gépiberendezéseket. A gépkamrák vasbeton tetőszerkezetét vasbeton lábak tartják. A mederelzáró vasszerkezet oldalpajzsa helyén a kamra fala valamivel beljebb került. A pilléreken a gépkamráig 1 : 8 hajlású, 1,8 m mélységű, 6,55 m széles fülkéket képeztek ki, a mederpilléreken mindkét oldalon szimmetrikusan, a parti pilléreken a mederpillérek felé eső oldalon. Ezek a fülkék a görgő kocsipálya oldal- és ellenvezeték elhelyezésére szolgálnak. Ezekben a fülkékben mozog a Gall-lánc is. Mellettük az elektromos fütőtranszformátorok részére fülkék vannak. A pillérek üregeiben a közlekedésre lépcsők és hágcsók szolgálnak. Anyagszállításra külön nyílások vannak egymás alatt. Az ideiglenes lezárások kezelőhídját a pillérek oldalfalaiba süllyesztett hágcsókon lehet megközelíteni. A duzzasztómű pilléreit a pillérekre felfekvő gerinclemezes süllyesztett pályás, 2,5 m széles vas kezelőhíd köti össze egymással. Ezen a hídon fut végig a mechanikus tengely is, s itt vannak a kézi meghajtás csonkjai, valamint a benzinmotoros szükségmeghajtó gépcsoport is. A három kéttámaszú híd vasanyaga 121,2 t. A hídpálya alatt futnak az áramellátásra és a távjelzésre szolgáló kábelek. 16
