Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
É 5. ábra. A li.szalöki vízlépcső általános elrendezése kiinduló iparvágányon bonyolítható le. Az iparvágány 2558 m hosszú az erőtelep szerelőterébe és az al- állomásba vezető csonkavágányokkal együtt. A vízlépcsőt közúton, az átvágás miatt 2374 m hosszban áthelyezett Tiszalök—tiszadadai országúton lehet megközelíteni. Ez az országút és a vele párhuzamosan futó iparvágány zárja le a vízlépcső területét dél felől (5. ábra). Az első tervek szerint a vízlépcső kezelőszemélyzete részére szükséges lakótelepet az üzemi épületek melletti felvonulási épületek alkották volna. Ezt a tervet nem valósították meg és a lakótelepet a Tisza- lökre vezető országút jobboldalán a vasútig terjedő részen — építették meg, a vízlépcsőtől Tiszalök felé 700 m-re. A MÁV az országút és a vasút kereszteződésénél „Tiszalöki Vízművek” néven megállót létesített. A vízlépcsővel kapcsolatos előmunkálatok Hidrológiai tanulmányok A vízlépcső tervezésével kapcsolatban alapvető fontosságú a vízjárás részletes ismerete, majd a műtárgy beépítése után várható megváltozott vízrajzi viszonyok kialakulásának meghatározása. A Tisza eddig észlelt fontosabb vízjárási adatai a vízlépcső szelvényében : 12 LKV : 86,80 m A. f. 46 m3/s. KÜV : 90,50 m A. f. 475 m3/s. LNV : 97,70 m A. f. 4000 m3/s.
