Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
1. A Tiszalöki vízlépcső
A legnagyobb vízszint-ingadozás tehát kereken 11 m. A különböző valószínűséggel várható árvizek a következők: 10 20 33 100 1000 évenkint 3000 3400 3600 4300 5700 m3/s. Mérés-sorozatokkal megállapították, hogy a Tiszának ezen a szakaszán az árvíz kb. kétharmad része a mederben, egyharmad része pedig az ártéren folyik le. A jellemző 94,50 m A. f. szinthez 1300 m3/s vízhozam tartozik. A vízlépcső bőgőjében a várható hordalék lerakódás az üzemeltetés első éveiben mintegy 450 000 m3> amely mennyiség az évek folyamán állandóan csökken és kb. 60 év múlva fejeződik be. Az akkorra várható összes lerakodás 13,5 millió m3. Geológiai feltárás A vízlépcső átvágásában a talajfeltárás érdekében összesen 53 fúrást végeztek, mintegy 1600 fm hosszban. A régi Tiszalök—tiszadadai műúttól délre a közel 100,00 m A. f. magasságú terep lösszel borított pleisztocén térszint, a műúttól északra levő 94,95 m A. f. térszintű terep a Tisza holocén ártere. A pleisztocén térszintet 3—4 m vastag lösz borítja, mely 1—2 m-ig humuszosodott. A felső löszréteg alatt 1—3 m löszös finom homok, helyenkint laza futóhomok van, amely alatt ismét 1 m körüli vastagságban iszapos löszt találtak. Ez alatt következik a 3—4 m vastag nagyrészt agyagos iszapból álló réteg. A vízlépcső tájékán, az iszap és agyagréteg alatt helyenkint iszapos, finom homokrétegek következnek, a legtöbb helyen azonban hirtelen átmenettel aprószemű homokrétegek jelennek meg, ezek alatt közepes szemű, majd durva homokrétegek következnek. A pleisztocén homokrétegek tőzeg és lignit tartalmúak. A talajvízre vonatkozóan az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) a következő véleményt adta: „Vegyi szempontból tiszta talajvíz, amely szabad szénsavtartalmánál fogva vasra erősen agresszív, ami a víz alacsony pH értékében is kifejezésre jut. Oldott oxigén hiányában, a természetes védőréteg kialakulása jelenleg nem lehetséges. Feltehető, hogy a Tisza vízének duzzasztása után, a talajba áramló felszíni víz oldott oxigéntartalmának hatására a víz vas-agresszivitása csökkenni fog. Betonra szulfáttartalma miatt nem agresszív, azonban a jelenlevő kismennyiségű, betonra agresszív szénsav hatására a víz betontárgyakkal szemben is kismértékben támadóan fog viselkedni. Tekintettel a víz agresszív hatására, a műtárgyak vízzel érintkező betonalapzatának, ill. vasrészeinek szigetelését tartjuk szükségesnek.” Kisminta kísérletek A Tiszalöki Vízlépcső létesítésével kapcsolatban számos kisminta kísérletet hajtottak végre. Ezek részben vízépítési, részben pedig gépészeti kísérletek voltak. A vízépítési kisminta kísérletek a következő kérdések vizsgálatára terjedtek ki: a) A vízlépcső általános elrendezése. A kísérletet az Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszékének modellkísérleti laboratóriuma végezte 1948—50. években. A modell 1 : 75 méretarányban készült. b) A hajózsilip kialakításával és üzemelésével kapcsolatos áramlási kérdések. 13
