Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
6. A gibárti vízerőmű
A vízerőmű rendeltetése és általános elrendezése A gibárti vízerőmű 1903-ban épült a Hernád folyón, Gibárt községnél, a torkolattól 58 km-re. Feladata a folyó vízerőkészletének részbeni hasznosítása. A gibárti vízerőmű üzemvíz-csatornás elrendezésű (68. ábra). A duzzasztómű Gibárt község felett egy éles kanyarban épült. Két, egyenkint 13,5 m-es szabad nyílása van. Ezeket táblás gátszerkezet zárja el. Az engedélyezett duzzasztási szint 134,72 m A. f. Közvetlenül a duzzasztómű felett, a jobboldalon indul ki a mintegy 600,00 m hosszú üzemvíz-csatorna. Ennek bejáratához az uszadék távoltartására ún. őrcölöphíd épült fából. Innen 100 m-re találjuk a 4,00 x 3,00 m = 12,00 m széles árapasztót, amellyel a szűknek bizonyult duzzasztómű kiegészítéseképpen az árvizek jobb leeresztését kívánták elérni. A duzzasztómű és az árapasztó azonban még együttesen is csak 400 m3/s-ot emésztenek, szemben a mértékadónak tekinthető, 300 éves valószínűségű 530 m3/s vízhozammal. A vízerőmű az üzemvízcsatorna felső harmadában van. Kiépítési vízhozama 18,2 m3/s. Ennek a vízhozamnak a tartóssága 190 nap, azaz 52%. A hozzátartozó esés 4,40 m. Az esést két vízszintes tengelyű Francis-turbina hasznosítja. A Ganz Vagon- és Gépgyár által készített turbinák teljesítménye egyenkint 400 LE. A már leírt vízerőmű átlagosan évi 2,8 millió kWó energiát termel és több, mint öt évtized után ma is kifogástalanul üzemel. 67. ábra. A gibárti duzzasztómű alvíz felőli nézete 102
