Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők (OVH, Budapest, 1963)
6. A gibárti vízerőmű
A duzzasztómű és az árapasztó A duzzasztómű alapozásának és mélyépítésének részlettervei nincsenek meg. E műtárgy valószínűleg a Hernád kisvízhozamainak időszakában épült, amikor a fő ágat elzárták, és a Hernád kisvízhozamát a mellékágba (mai üzemvízcsatornába) terelték. A duzzasztómű építésekor végzett talajfeltárásokról adatok nem maradtak meg. A duzzasztómű környékének altalajáról az új gibárti vízerőmű tervezéséhez 1953-ban és 1955-ben végzett fúrások adnak felvilágosítást. A duzzasztómű alapterülete 20,00 m x 32,00 m = 640 m2. A műtárgy síkalapozással épült. A magasan létesített küszöb magassága 131,92 m A. í. A meglevő tervekből megállapítható, hogy a duzzasztómű utófeneke rövid volt, ezért a kimosások miatt 1 m-rel mélyebben, mintegy 6 m-rel meghosszabbították (új betonfenék) és fából készült szádfallal lezárták. Az új betonfenék után kőszórást és kőhengereket alkalmaztak (69. ábra). Az engedélyezett duzzasztási szint 134,73 m A. f., amelyet később — 1951-ben — az energiatermelés fokozása érdekében 20 cm-rel megemeltek. A duzzasztómű szabad nyílása 2,00 x 13,50 m = 27,00 m. A 13,5 m szabad nyílást két — fenékre lefordítható — acéltartó további három részre oszt. A duzzasztómű gátszerkezet a pillér, ill. az acéltartók hornyaiba illeszkedő vas- és faanyagú kettőstáblás gátrendszer. A táblák mozgatása kézi erővel történik. Ideiglenes elzárása nincs (70. ábra). A duzzasztómű két széles partfalát szárnyfal köti be a csatlakozó partokba. Utófenék kialakítása folyásirányban lépcsőzetesen csökkentett szintű és folyásirányú bordázattal van ellátva. A duzzasztómű alaplemeze és pillére valószínűleg csak gyengén vasalt betonszerkezet és ezért vált szükségessé 1937-ben a pillér megerősítése. Ekkor 8 cm vastag, erősen vasalt védőburkolatot kapott az alaplemez felső élétől a pillér felső szintjéig. A duzzasztóművet a 67. ábra mutatja be. 68. ábra. A gibárti vízerőmű altalános elrendezése
