Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Tavi kikötők (OVH, Budapest, 1974)
I. Balatoni kikötők - A) Közforgalmú kikötők
A kikötőfej part felőli végén van a várócsarnok, végein lekerekített téglalap alaprajzzal. A várócsarnok vöröskővel burkolt, alacsony betonlapra helyezett üvegfalból áll, vasbeton lapos tetővel. A csarnok közepén ajtó nélküli átjáró van s a nyugati oldalán van elhelyezve a pénztárfülke (18—6. fénykép). Forgalom A kikötő forgalma mérsékelt. 1935—36-ban a forgalomszámlálás a ki- és beszálló utasok tényleges számbavétele alapján történt, a felszabadulás óta csak az eladott jegyeket tartják nyilván. Utasszám: 1935. évben 5 ezer, 1936. évben 3 ezer, 1962. évben 3 ezer, 1963. évben 9 ezer, 1964. évben 10 ezer, 1965. évben 10 ezer, 1966. évben 13 ezer, 1967. évben 11 ezer, 1968. évben 9 ezer, 1969. évben 7 ezer, 1970. évben 8 ezer, 1971. évben 8 ezer, 1971. évben 9 ezer fő volt. összefoglaló adatok Épült: 1846. Újjáépítették: 1927, 1947, 1951. Személyhajók kikötésére alkalmas partfalhossz: 60 m. Móló hossza 230 m. Fejlesztés A kikötő környéke elhanyagolt. A leendő park helye jelenleg nádas és mocsaras. A légi felvétel is világosan mutatja a móló melletti nádas előretörését. A kikötő és a mellette levő terület rendezésére a terv készen van. A kikötő-medence kotrásából kikerülő anyaggal a terület feltöltése és rendezése, valamint a partvédőmű megépítése és a parkírozás is a sürgős teendők közé tartozik. Ezeken kívül szükséges a kikötőőrház felépítése. 206