Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
8. Szobi kőrakodó
nak. A szabadtéri tárolóról az uszályba szállítószalagok közbeiktatásával rakodnak. A kőrakodó forgalma az utolsó 5 év átlagában 40000—50 000 t/év. A bányaszalagok rakodási kapacitása 80—120 t/óra. A rakodó fejlesztésére szükség van. A nagymarosi duzzasztómű hatására megemelkedő vízszint miatt a rakodó teljesen víz alá fog kerülni és használhatatlanná válik. Ezért az OVF. Vízügyi Tervező Iroda a rakodó megemelésére és bővítésére tanulmány- tervet készített. A tervek szerint a kőszállítás a bányaüzemből a Duna partján a duzzasztási szint fölé építendő 5 m koronaszélességű töltésen elhelyezett keskeny vágányú vasúton fog lebonyolódni a meglevő gázüzemű vontató mozdonyok segítségével. A 200 m hosszú rakodót 100 méterrel meghosszabítják. A magas vízszint miatt az építendő töltések rézsűjét lábazati kőhányással és kőterítéssel kívánják megvédeni. A rakodóra két vágány építését tervezik. Közvetlen a Duna-parton rakodó vágány létesülne, amelynek a meghosszabbítását kihúzó vágányként is használnák, míg a második vágányfogadó és megkerülő vágányként fog üzemelni. A kőberakodó berendezéshez két — álló hajóra felszerelhető — gumi szállítószalagot irányoztak elő a jelenlegi szerkezetek felhasználásával a kiépítésével. A gumi szalagokra vaslemez adagolókból kerül a berakandó kő. A jelenlegi bányaszalagok kapacitása több mint 300 000 t kő rakodását teszik lehetővé, de ehhez szükséges lenne a jelenlegi rakodóhoz vezető keskeny nyomtávú vasút kapacitásának bővítése, elsősorban a második vágány megépítésével. IRODALOM 1. Schaffer Antal: A Dana és nagyobb mellékfolyói mentén feltárt kőfejtő telepek és művelődésük leírása. Bp., M. Kir. Földművelési Minisztérium, 1905 2. OVF. VÍZITERV: Közép-Dana-vidéki Vízgazdálkodási Keretterv, 6. sz. kötet, 1965 70
