Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
5. Süttői kőrakodó
A kőrakodót századunk elején a Duna 1741,5 fkm szelvényében, a jobb parton, Süttő község határában létesítették. A második világháborúig nagy forgalmat bonyolított le. Süttő környékén öt bánya üzemelt (Diósvölgy, Kasser, Dörfeldöl, Tardos, Haraszt bánya). Ezek 4—5 km-es körzetben helyezkedtek el a Duna-parti rakodótól. A bányák jó minőségű (I. osztályú) terméskövet termeltek, annak legnagyobb részét vízépítési célokra használták fel. A felszabadulás után, 1952-ben a volt Győri Állami Folyammérnöki Hivatal a felső-dunai szabályozás folyamatos kőellátása érdekében házi kezelésben hozzákezdett a tardosi bányából a vízépítési célokra kiválóan alkalmas gorckő kitermeléséhez. A bányától keskeny nyomtávú iparvasutat, a Duna-parti rakodón pedig függőleges partfalat építettetett a folyamatos kőszállítás érdekében. A függőleges partfal hossza 60 méter. A partfal mögött feltöltött szabadtéri rakodó területe 0,8 ha. A rakodón a keskeny vágányú vasúton kívül, közúti rakodás is lehetséges. Jelenlegi kapacitása 50 000 t/év. A rakodó nincs kihasználva, raktára nincs. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság — mint egyedüli kőigénylő — saját évi 40000—60 000 tonnára becsülhető kőszükségletét hajóval szállítja. A rakodót esetenként a pilisi erdőgazdaság is igénybe veszi, fa szállítására. Ma a rakodón egyszerre csak egy uszály rakodhat, kézi erővel, talicskás rakodással. Gépi erő beállítása a közeljövőben várható. A rakodó — megfelelő gépesítéssel — képes volna az eddigi szállítás többszörösét lebonyolítani, azonban ez teljes mértékben a kisvasúti szállítás kapacitásának függvénye. A kisvasúti kapacitás évi 50000—60 000 t. 1945 előtt Sünön személyhajó kikötő is volt (5-1. ábra). Irodalom 1. Schaffer Antal: A Duna és nagyobb mellékfolyói mentén feltárt kőfejtő telepek és művelésük leírása. Bp. M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium, 1905 2. Magyarország kőanyagot termelő bányáinak térképe. M 1:200 000 M. Kir. Kereskedelmi Minisztérium. 1918 3. Dr. Honti Gyula: Egységes magyar vízi út-hálózat létrehozásának hajózásfejlesztési kihatásai (Kézirat) 4. Schmidt János: Esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése, 1932 5. OVF. VÍZITERV: Északdunántúli Vízgazdálkodási Keretterv, 1. kötet, 1965 5-1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a rakodóról Фото 5-1. Генеральный план каменнопогрузочного пункта Abb. 5-1. Übersichtsplan des Ladekais Figure 5-1. Survey plan of the quay Fig. 5-1. Plan d’ensemble du quai 55
