Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)

13. Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi Gyáregysége

A kikötő főbb létesítményei A kikötő főbb létesítményeit az alábbiak szerint ismertet­jük. Függőleges partfal Darupálya Szállító- és rakodóberendezések (13-3. ábra). Függőleges partfal A partfal szerkezetileg cölöpalapozású vasbeton szög­támfal. A szerkezet magassága 4,80 m, az alaplemez szé­lessége 6,0 m. Az alaplemezt a víz felőli homloklemezzel 3,5 m-enként merevítő bordák kötik össze. Az alaplemez hátsó síkjában a talajt 6 m hosszú vasbeton szádfal zárja le. Előtte a cölöpök között a meder rézsűs kiképzésű. Az 1:2 hajlású rézsűt kőhányás védi a kimosástól. A cölöpöket részben függőlegesen, részben 1:4 hajlással, ferdén verték le. A 35X35 cm keresztmetszetű, 9 m hosszú cölöpöket rácsszerű hálózatban helyezték el. A partfal jelenleg 120 m hosszon van kiépítve. A szög­támfal 6 db 20 m-es tagból áll. A merevítő bordák közötti mezőkben szivárgó nyílásokat képeztek ki, mögöttük szűrő­ként termés- és zúzottkövet helyeztek el. így a talajvíz a partfal mögött késleltetés nélkül követi a Duna vízállását. A partfalat az északi végén a sólyapálya felé 30 m hosszú lezáró támfal határolja. A déli részen a további hosszabbítás végett ideiglenes lezárás készült. A partfal víz felőli síkján tagonként 1—1 hágcsót és 5 m-enként 30 cm 0 ütközőfát helyeztek el. A partfal tetején külön betontömbökben ki­kötőbakok vannak. A MÉLYÉPTERV 1960—61-ben elkészítette a partfal meghosszabbításának terveit is, de még nem kerültek kivitelezésre. Az új partfal terve közel azonos a régivel azzal a különbséggel, hogy a víz felőli oldalt vasbeton szád­fallal lezárja. A meglevő partfalnál ugyanis azt tapasztalták, hogy a motorhajók beállása a szögtámfal alatti víztérben olyan örvénylő hatást váltott ki, hogy az több ízben a cölöpök közötti rézsűs kőszórás megcsúszását idézte elő. A tervezett új partfal hossza is 120,0 méter. Darupálya A szerelő partfalon, a víz felőli partéltől 3,50 m-re, 10,5 m fesztávú, 5 tonnás portáldaru részére darupálya épült. A darupálya vasbeton hosszgerendából áll, 1,20X1,20 méretű keresztmetszettel. A hosszgerendák alatt 40 cm vas­tag, gépi hengerléssel tömörített, zúzottkő ágyazat készült. A vasbeton hosszgerendák 3—3 db 38 m hosszú tagból készültek. A dilatációs csatlakozásnál a helyszínrajzon feltüntetett kiszélesítést készítették, hogy ne álljon elő süly- lyedéskülönbség a hosszgerendák végén. Darupálya felépítményeként 48,3 kg/fm (MSZ2575) 36 m hosszú síneket építették be, a szükséges alátétlemezekkel és leerősítésekkel. A darugerenda távolságát a lezáró falaktól úgy állapították meg, hogy azok a daruterhelésből többlet igénybevételt ne kapjanak, mivel erre azt nem méretezték. A darusínek végén ütközőbakokat helyeztek el. Szállító- és rakodóbe rendezések Az üzemben a daru kiszolgálására egynyomtávú ipar­vágányt építettek, amely a fémöntöde előtti vágányból ágazik le a partfal déli végétől 50 m-re, majd a szükséges ív és ellenív beiktatásával a darupályák tengelyével pár­huzamosan, azok között halad a partfal északi végéig. A vá­gány tengelyét a partfal élvonalától 6,70 m-re, a víz felőli darusín tengelyétől 3,20 m-re jelölték ki. Az iparvágány felépítménye 48,3 kg/fm súlyú sínekből áll, vasbeton aljakon, 40 cm vastag zúzottkő ágyazatba fektetve. A vágánymezőt végig kiskockakővel burkolták, bitumen kiöntéssel. A partfal építési munkái A kivitelezési munkák 1952-1953. években készültek el. A függőleges partfal cölöpözését kis vízállás mellett végezték. Építési vízszintnek a 99,96 mA. f. ( + 3,00m) szintet írta elő a tervező. Ennek a vízállásnak a tartóssága az 1947— 56-os vízállásadatok alapján 177,5 nap amely túlnyomó- részt az őszi hónapokra esik, ezért a cölöpözési munkákat szeptember—november hónapokban végezték el. A gőz- cölöpverő részére a szükséges munkaplatót elkészítették. A cölöpözés és a hátsó lezáró szádfalazás után a cölöpök közötti 1:2 földrézsűt kimosás ellen kb. 50 cm vastag kő­szórással biztosították. A szögtámfal alaplemezét a meg­felelő zsaluzás elkészülte után a cölöpök felső 50 centiméteré­nél szabaddá tett fővasak bekötésével betonozták be. A szögtámfalat 20 m-es szakaszokban a cölöpverési munkák előrehaladásával folyamatosan készítették. A hom­lokfal betonozásával egyidőben a 3,5 m-re épülő merevítő bordák között a szivárgó nyílások azbesztcement csöveit, valamint a kikötőszerelvényeket (hágcsók, ütközőfák, rög­zítő szögvasak, kikötőbakok) a terv szerint elhelyezték. A támfal mögötti terület feltöltése után épült meg a daru­pálya és a kikötő iparvágánya. Az elkészült cölöprácsos partfal nem szerencsés megoldású, mert a gyakorlatban a nagy igénybevételek miatt nem vált be. Ugyanis a part­falhoz kikötött hajókon motorhajó állópróbákat tartanak (ekkor a hajó-csavarokat teljes erővel járatják huzamos időn át), ennek következtében a partfal előtt tekintélyes kimosások keletkeztek. A kimosások a bevert cölöpök állékonyságát nagymértékben csökkentették, ami a cölöpök közötti kőszórás lecsúszását idézte elő. A MÉLYÉPTERV a partfal állékonyságával kapcsolat­8 Folyami kikötők 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom