Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

Az elért legújabb eredmények azt mutatják, hogy a csőturbina fejlődése töretlen, a régebbi tipusok hibáit a konstruktőrök rendre kiküszöbölték, s ma minden szempontból kifogástalan tipusok állnak rendelkezésre.

A fejlesztés eredményeként a csőturbina - a kis esések tartományában - az egész világon kiszoritja a hagyományos függőleges tengelyű Kaplan-turbinát. Érdekes összehasonlitás tehető a II-1. táblázat alapján a Dunán és a Tiszán megépült ill. tervezett vízerőművek között.

II-1. táblázat

MW

H(m)

»s'"’

Jochenstein

1952-1956

5

K

230

9,2

7,4

Ybbs-Persenbeug

1954-1959

6

K

200

10,6

7,4

Aschach

1959-1964

4

K

275

15,0

8,4

Wallsee-Mitterkirchen 1965- 1968

6

K

210

9,6

7,8

Ottensheim-Wilhering 1970-1974

9

CS

179

9,1

5,6

Altenwörth

1973-1976

9

cs

328

14,0

6,0

Abwinden-Asten

1976-1979

9

cs

168

8,1

5,7

Gabcsikovötervezett

8

K

700

23,3

9,2- Nagymaros

tervezett

6

cs

146

9,4

7,5

Vaskapu (Djerdap)

1964-1972

12 K

2100

\

11,5

35,5

9,5

Tiszalök

1950-1957

3

K

7,5

4,8

Kisköre

1968-1973

4

cs

28

10,7

(6,27)

4,3

K = függőleges tengelyű Kap lan-turbina, cs = csőturbina

a) A csőturbina

Csőturbinának nevezzük általánosságban azokat a vízszintes, vagy közelítőleg vizszintes tengelyű, axiális átömlésü turbinákat, amelyeket csigaház nélküli, a turbina tengelyével egybeeső tengelyű csőbe, ill. csatornába épitenek.

A csőturbinák fő jellemzői;

vizszintes vagy enyhén ferde tengelyelrendezés, csigaház nélküli egyenes vagy enyhén ives turbináésatomák, lehetőleg egyenes szívócsövek, propeller- vagy Kaplan-turbinák,

különleges, az elrendezésnek megfelelően szerkesztett generátorok.

52