Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

A csőturbinás gépcsoportok (röviden: csőturbinák) kialakítása elsősorban a generátorral van összefüggésben.

A csőturbinákat a generátor elrendezése szerint csoportosíthatjuk, a következőképpen:

1. csőturbina koszorugenerátorral (pőluskerék-turbina);

2. csőturbina aknába épitett generátorral,

3. csőturbina körüláramlott (köpenyes) generátorral:

a) szívócsőben,

b) az előcsatornában.

A generátor lehet:

1. hajtása szerint:

a) közvetlen hajtású,

b) áttételes;

2. hűtési rendszere szerint:

a) olaj-,

b) levegő-,

c) vizhütésü.

A csőturbina kifejlesztésének döntő kérdése az volt, hogy a vízszintes tengelyelrendezés mellett a generátort a vezeték kerületén, a vezetéken kivül, vagy azon belül helyezzék-e el. A generátor elhelyezési lehetőségeit a 11-15. ábra mutatja: fent a vezeték kerületén (koszorú- generátor tipus), középen a vezetéken kivül (csőturbina aknába épitett generátorral) és az alsó ábrán a vezetéken belül (körüláramlott generátor).

A csőturbina fejlődésének első állomása a koszorú-generátoros (póluskerék) csőturbina. Hat évvel a Kaplan-turbina feltalálása után, 1919- ben L.F.Harza alakította ki és az ő szabadalma alapján. A.Fischer fejlesztette tovább.

Ez lényegében egy vízszintes, vagy csaknam vízszintes tengelyű rögzített vagy állítható járőlapátu szárnylapátos turbina, amelynek a járókerékre külső koszorút helyeznek. Erre a koszorúra ékelik fel a szinkrongenerátor rotorjának pólusait. A rotor ilyenformán körülveszi a turbinát.

Ennek az elrendezésnek számos előnye van:- Kizárólag tengelyirányú áramlás- Tömör szerkezet- Elegendő hely a kerületen még a nagyteljesítményű generátor számára is- Igen nagy tehetetlenségi nyomaték, ami egyenletes járást biztosit.

53

/