Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

66

az általános öntözési hálózatnak kiegészítő részét képezik, saját költségén hajtatja végre.

5- ör. A hálózati bel keretekben lévő földegyengeté- sek, — csatornácskák, nyergelések, — völgyeletek és töl- tésecskék, melyek a főcsatornákból! viz árömlést elősegítik az illető consoi’tiuniók magány teendőihez tartoznak.

6- or. A mű befejezte után az öntözési naptól kezdve, 3 évig minden föld-viz bérmentes.

7- er. Az eszközlendő jobblét s nyerendő haszon arányában a teherviselés arányát a törvény szabja ki, — de ez évi teher, illetőleg törlesztés, 3 forintnál többre holdjától nem rúghat fel.

8- or. Ily nemű törlesztések 32 éven túl nem terjedhetnek, midőn a viz-mu építmények — ha kizárólag csak öntözési szolgálatból emeltettek, az illető consortiumok illetőleg érdekeltség kizáró birtokába megyen által.

9- er. Ha netalán helyenkint az ilynemű visszafizetések a fentebbi pontban meghatározott idő alatt a tőke törlesztésre elégtelennek bizonyulnának be — a többletet az állam sajátjából fedezi.

10- er. A fentebbi pontban netalán szükséglendő pótlások alapját 32 év után a vizbér fedezi, hogy a vizbér akkoron mily quótát mutasson fel, — külön törvény által szabályoztatik.

11. Az öntözéssel egybekötött oly csatorna, mi egyik folyamot a másikkal egybe köti, s igy országos közlekedési vizűt jellegét veszi, az állam kizáró tulajdona marad. Az illynemü csatornákból nyert vizbér hanyada külön törvény által szabályoztatik.

12. Külön nemű medenczék, u.m. halastavak,—ken- deráztatók, fürdőhelységek. birkaúsztatók sat. tápláld-