Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
67 sára szükséges vizquantum köbláb szerint méretik, s fele vizbért fizet mint mennyire az ugyanannyi vizzel öntözendő föld vizbére rag. Magában értetődik, hogy az erre kívántaié építményeket az illető érdekeltek sajátjukból fedezik. 13- or. Mozd erők hajtására szükséges vizerő, ha általa öntözés is müveltetik fele részben, — öntözés nélkül pedig egészben ugyanannyi vizbért fizet, mennyit fogyasztó vize öntözésnél képvisel. 14- er. Az Alföld öntözési hálózatának képletét tekintettel a domborzati viszonyokra s a legkedvezőbb öntözési keretekre, a kormány határozza meg (1. pont) s csak is azon öntözési műveletek építményét hajtja végre—mi mérsékelt költség fedezés mellett legtöbb eredményt mutathat fel. 15- ör. Ha egyes, vagy consortiumot képező érdekeltség az állam által jóvá hagyott vízhálózat keretéből annak müvei felhasználása mellett a kereten kívül vagy távol viz- eresztéseket bármi czélra saját költségén nyerni óhajt, — s ez a vízhálózat keretének hátránya nélkül eszközölhető, fél vizbért fizet. 16- or. 01)- érdekeltek vagy egyletek, kik bár az állam által meghatározott vízhálózat keretében kebelezve vannak, de az öntözési vízmüveket az állam segedelme nélkül saját költségükön felállítani kívánják, 32 évi idő tartamig — vizbér mentesek. 17- er Az ily egyletek a törvény kihirdetése napjától egy év és nap alatt, alakulásukat igazoló hiteles okmányaikat a tervezett és kívánt víztömeg mennyiségének megnevezésével a kormánynak, illetőleg a közmunka és közlekedési minisztériumnak bemutatni köteleztetnek. 18- or. A vizbérmentes egyletek kívánalmai, ha az általános hálózati rendszerrel, vagy szomszédos egyébb 5*
