Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
65 lejtfekvőket, hol egyes vagy több consortiumok, hová és mi módon illeszthetők; — azoknak egymáshozi viszonyait, az öntözendő holdak számát, és az erre igénylendő víztömeget, azárömlési és levezető főcsatornák ichnographiáját kellő méreteivel együtt a vizosztók, zsilipek, s egyébb liydrotechniai építmények rajzait, — kapcsolatban a netalán iparválalati müvek mozderejére szükséglendő viz- nyerés pontjai fixirozásával, valamint a halas tavak, mesterséges feliszapolási, alagcsövezési és egyébb műveletek mennyisége, helyzete és költségeire vonatkozó adatok elő- tüntetésével. Magában értetődik, hogy az állam gazdászati rovat lapján oly tekintélyes érdeket képviselő öntözési hálózat kimerítő tervezetét a m. kormány saját költsége által hajtaná végre, ép ngy, mint a Duna, Tisza és egyébb mellékfolyamok nagyszerű hydrotechniai tervezetét foganatosította. 2- or. Ha már illyetén elkészített terv és költségelésnek birtokában vagyunk, ismerni fogjuk a tökét részletezve és öszvegezve, mennyit öntözési műveleteink kiállítása igénybe vesz. — Mondja ki a törvényhozás, hogy e tőke költsönkép a kormány által a nemzet garantiája mellett beszerzendő, és kizárólag az öntözési főbb csatornák, zsilipek és vizosztók építésére fordítandók. Mondja ki a törvényhozás továbbá : 3- or. Minden mozgó viz, mely egy kijelelendő de- marcationális vonalon belül esik, az állam tulajdona. 4- er. Az állam a befolyandó vizbér árában a vizosz- tókat, zsilipeket a be- és levezető főcsatornákat, ezeken a hidakat, őrházakat s minden egyébb építményeket, melyek KÉPESSY : CSATORNÁZÁS. O
