Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
64 hogy tömegessen visszariassza a közönséget, mindennemű válalattól; nem is adó volna ez voltaképen, mit az illető érdekelteknek vizbér fejében fizetni kellene, hanem csak egy bizonyos hanyadja vagy százaléka azon jövedelem többletnek, melyet az öntözés eredményezett, — s mi nélküle be nem folyt volna; mert mindenki például ha holdjának 18 ft. jövedelmét 36 fra megkétszerezheti, örömest járulna többlete hatodával (3 forinttal) oly intézmény előállításához, mi neki 15 frt tiszta hasznot jövedelmezett.— Ezen a jövedelem többletből befolyó öszveg képviselné az állam által például 32 évi törlesztésre befektetett tökének kamatját, mi az öntözési mü-épitmények kiállítási költségeit fedezné,—el lévén általa érve a czél: hogy mig egyrészről a nemzet s általa a kormány tisztán morális gyámolitásán kívül holt tőkét a vállalatba nem fektetne, másrészről az állam 32 évek leforgása után egy oly nemzeti vagyonra tenne szert, mi köz-jövedelmeinek épen nem Ezek után egybevonva javaslatomat, szerény nézetem szerint következő eljárást tartok szükségesnek : 1-ör. Mindenek felettszükségessé válik, hogy az öntözés és csatornázás érdekében, a helyi viszonyok kellő tekintetbe vételével, egy általános tervezet és költségelés szei’kesztessék, mely egyes folyamainkból nyerendő víztömeg hálózatát kellő képletben tüntesse elő; tüzetesen körvonalozza a domborzati viszonyok alapján kifejlesztett árömlési határvonalak mesgyéit, mértanilag kifejezve azen XIV.
