Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)

II. Tiszavölgyi társulatok

49 Belvíztől mentesített terület nagysága 20,750 kát. hold. A társulatba befektetett összeg 1928. év végéig 3,739,480-21 P, vagyis 1 kát. holdra 56-97 P esik. A tiszai töltések 1888. évben történt felmagasítása és a latorcai töltés léte­sítése óta árvízi elöntés nem volt. Mezőgazdaságilag ki nem használható, mocsaras, vízállásos terület nincsen. Az ártérén levő tömérdek mocsár következtében a malária állandó volt. Egyes községek a mocsarak következtében hozzáférhetetlenek voltak, úgyhogy még az orvosi segítség nyújtása is lehetetlen volt. A mocsarak eltűnése után a községek elszigeteltsége megszűnt, s míg azelőtt a hagyományok szerint volt község, amelyből csak bivalyokkal vontatott csónakkal lehetett bizonyos irányba kijutni, ma a községek egymásközötti közlekedésének semmi akadály nem áll az útjában. A lakott helyek dombokon voltak, egymástól aránylag kis távolságokban. A települési viszonyok lényegesen nem változtak. Vasút nincs, aminek egyik oka bizonyára a belvizek, mocsarak által okozott szegénység volt. A ma már nagyon szükséges vasútépítésre irányuló törekvéseket a háború akasztotta meg. A lecsapolások azonban a községek közötti úthálózat majdnem tökéletes kiépítését eredményezték. A társulat érdekében legtöbbet' munkálkodtak gróf Lónyay Gábor, báró Podmaniczky Géza, Uray Imre, ButtyJcay Ferenc elnökök, Jobszty Gyula, Gulácsy István alispánok, Nedeczey János választmányi tag, Menczer Gyula miniszteri biztos. 4. Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat. Zemplén megyének a Tisza, Bodrog és Latorca által határolt délkeleti része az említett folyók árvizeinek állandóan ki volt téve, úgyhogy a Bodrogköznek az árvizek ellen való megvédése céljából az érdekeltek már az 1843. évben az általános Tiszaszabályozás megindítása előtt készítettek terveket, de mégis csak 1846-ban alakultak társulattá. Az 1848,-i és az azt követő események miatt a mun­kákat csak 1857-ben kezdették meg újból. Az akkor létesített töltéseket azonban a Tisza árvizei több ízben átszakították. A töltések helyreállítására 1870-ben az állam pénzbeli hozzájárulást adott ugyan, de a folyton megismétlődő, különösen az 1878. és 1888. évi árvizek még mindig nagy károkat okoztak. A végleges munkák csak 1894. évben lettek befejezve; _______ A z árteret a Tisza, Bodrog és Latorca mentén töltések veszik körül, melynek hossza a Tisza mentén 76,841 m, a Bodrog mentén pedig 75,725 m. E védőművek kiépítésén kívül a társulat belvizeit is rendezte. A kiépített belvízcsatornák hossza összesen 337,400 m-t tesz ki, melyek a vizeket a felsőberecki és karádi zsilipekhez, illetőleg szivattyútelepekhez, a ricsei szivattyútelephez és a törökéri zsiliphez vezetik, A trianoni határral a társulatot kettévágták. A társulatnak eredetileg 157,082 kát. hold területéből ma 94,762 kát. hold, azaz 70-3% a magyar és 62,320 kát. hold, azaz 29-7% a csehszlovák államhoz tartozik. A társulatnak ezidőszerinti magyar része úgy a Tisza, mint a Bodrog folyását tekintve a csehszlovák részhez képest alsóbb fekvésű és árvédelmi helyzete a töltések megosztottsága folytán bizonytalan. A társulat magyar részének alsóbb 4 Csonkamagyarország ármentesítő társulatainak ismertetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom