Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
48 Csakis a lecsapolás tette lehetővé, hogy a lápvidéken 3 H. É. V. és számos kövesút épült. A társulat érdekében legtöbbet tettek : gróf Károlyi Tibor, gróf Károlyi Gyula, gróf Tisza István, Bertalan Lajos min. oszt. tanácsos, Nagy László Szatmár vármegye alispánja. } ,K. Beregmegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat. Bereg és Szabolcs megyékben a Tisza jobbpartján, a Tisza és két mellékfolyója, a Borsa és Latorca kiöntéseinek kitéve volt területeknek a kiöntések ellen való megvédése céljából az érdekeltség 1846-ban „Beregmegyei vízszabályozó társulat“ elnevezés alatt társulattá alakult. A társulat működése kezdetben kizárólag a Borsa és Tisza folyók kiöntéseinek meggátolására irányult és ezért hosszú időn keresztül minden tevékenységét a kisebb töltések megerősítésére és összekötésére fordította. 1867-ben a társulat az ármentesítésen felül az ártér belvízrendezését is feladatává tette és alapszabályainak megfelelő módosításával kapcsolatosan nevét „Beregmegyei folyamszabályozási és ármentesítő társulatira változtatta, de nagyobbszabású ténykedést az érdekeltek közötti ellentétek miatt — amihez még pénzügyi nehézségek is járultak — kifejteni nem tudott. 1883-ban a kormány a társulat autonómiáját felfüggesztette és a munkálatok végrehajtására és pénzügyeinek rendezésére kormánybiztost küldött ki. Az árterületet ma a kiöntések ellen töltések védelmezik, melyek a Borsa mentén a benei magaslattól le Mezőváriig, a Tisza mentén, Mezőváritól Csapig és a Latorca mentén, Ásványtól felfelé a bucskai magaslatokig húzódnak. Csapnál a tiszamenti töltések a szomszédos „Bodrogközi társulat“ töltéseiben folytatódnak tovább, míg a latorcamenti töltések Ásványnál meglévő magaspartba vannak bekötve. 1898-ban a Szernye mocsár érdekelt birtokosai a fenti társulat kötelékéből 46,385 kát. hold területtel kiváltak és „Szernye vízrendező és ármentesítő és belvízszabályozó társulat“ címen alakultak meg s így a társulat ma „Beregmegyei ármentesítő és belvízszabályozó társulat“ néven működik. A trianoni határ a társulatot kettévágta. A társulat területéből 65,637 kát. hold a magyar, 83,166 kát. hold a csehszlovák államhoz tartozik. A társulat tisza- menti töltésének felső 16-3 km és az alsó 9-8 km hosszú szakasza, valamint a latorcamenti töltés egész 18-8 km hosszában csehszlovák területre jutott. A társulatnak magyar részén a tiszai töltések hossza 63 km. A társulatnak ezidőszerinti magyar területe, a Tisza folyását tekintve a csehszlovák részekhez képest közepes fekvésű, miért a helyzet árvédelmi szempontból bizonytalan. A társulat székhelye Vásárosnamény. Közigazgatásilag Szatmár-Ugocsa-Bereg e. e. közig, egyesített vármegyékhez, műszaki szempontból a nyíregyházai m. kir. folyammérnöki hivatal fennhatósága alá tartozik. A társulat ügyeit miniszteri biztos intézi a melléje rendelt 16 tagú véleményező bizottsággal. A mentesített terület kataszteri tiszta jövedelme ma 317,970 pengő. Hogy korábban mennyi volt, arra adat nincsen. Ugyan így nincsen adat a mezőgazdaságilag ki nem használt terület csökkenésére sem. Itt is áll azonban az, hogy a változás igen nagy. Szikes terület a mentesítés előtt nem volt s ma sincsen. /j?, / U4t, ÄT, két 1I M3 Ul
