Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
47 A társulat megalakulása előtt volt : Szántó................................................................ 18,600 kát. hold Rét ...................................................................... 29,200 „ Legelő.................................................................. 28,500 ,, „ Összesen.......... 76,300 kát. hold. A társulat megalakulás után lett : Szántó .................................................................. 52,000 kát. hold R ét .................................................................... 9,600 ,, „ Legelő................................................................ 14,700 ,, ,, Összesen.......... 76,300 kát. hold. Ez az egész terület egyben mentesítve van a belvizektől is. Az egész ármentesített terület és a most kimutatott közti különbözet a töltések, csatornák, utak és vasútvonalak területei teszik ki. A szántó-szaporulat tehát 33,400 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem a megalakulás előtt volt : Szántónál............................................................................... 12 P/hold Rétnél ................................................................................... 9 ,, Legelőnél................................................................................ 4 ,, A kataszteri tiszta jövedelem a megalakulás, illetve a művek megépítése után pedig lett : Szántónál............................................................................... 26 P/hold Rétnél ................................................................................... 18 „ Legelőnél................................................................................ 7 „ Vagyis a kát. tiszta jövedelem korábban összesen 600,000 P volt, jelenleg pedig 1,627,700 P. Emelkedése tehát 1,027,700 P. Az árterületen helyenként kisebb 100—200 négyzetöles szikesek mutatkoztak, különösen Porcsalma község határában, ott ahol az elmúlt évtizedben a tavaszi árvizek legtovább állottak, de itt és más helyen is a lecsapolás rendszeresítésével és kiterjesztésével ezek is eltünedeznek. A változásra pontos adatok nincsenek. Megalakítás után árvízi elöntés nem volt. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület (mocsaras, vízállásos stb.) nincs. A további állapotokra vonatkozó pontos adatok hiányzanak, s csak annyi állapítható meg, hogy a változás igen nagy, A társulati munkákba befektetett költség kát. holdanként 160 P, vagyis 12,577,920 P. A társulat megalakulása előtt a lápon és környékén nagymérvű és állandó malária és egyéb infekciós betegségek állandóak voltak. A lecsapolás után a lápi kigőzölgések megszűntek, így a malária is. Általában igen nagy mértékben javultak az egész vidék közegészségügyi viszonyai. A lecsapolás után az egész lápterületen járható utak készültek. A közlekedési viszonyok megjavultak. Az Ecsedi-láp korábban teljesen lakatlan területe hovatovább benépesül és rendre épülnek a tanyák és lakóházak. Természetesen a lakosság száma is hatalmasan növekedett.
