Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
27 Kataszteri tiszta jövedelem volt a megalakítás előtt : Szántónál........................................................................ 84,253 P Rétnél ............................................................................ 84,253 „ Legelőnél ........................................................................ 168,506 ,, Összesen .......... 337,012 P J elenleg : Szántónál........................................................................ 268,506 P Rétnél ............................................................................ 84,253 „ Legelőnél ........................................................................ 84,253 „ Összesen.......... 437,012 P K ataszteri tiszta jövedelemtöbblet 100,000 P. Az ártérben levő szikes megalakítás előtt : Szántó ............................................................... 100 kát. hold R ét........................................................................... 50 ,, ,, Le gelő ..................................................................... 300 ,, ,, Ö sszesen.......... 450 kát. hold A szikesek változására vonatkozó adatok hiányoznak. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület 100 kát. hold. A befektetett tőke 1928. év végéig összesen 1,288,160 P 13 fill. 1876-ban volt árvízi elöntés, amikor is 20,000 kát. hold került víz alá. Azóta árvízelöntés nem volt. Az egészségügyi viszonyok változatlanok, mert malária azelőtt sem volt. A közlekedési viszonyok lényegesen megváltoztak, új műút az erzsébetfalva— ráckeve—lacházai törvényhatósági út. Az ármentesítés óta a dűlő- és mezei utak bármily Dunavízállásnál használhatók. A letelepedési viszonyok nagymértékben megjavultak, a házak ezrei épültek meg az alacsonyabban fekvő helyeken is. A társulat érdekében legtöbbet munkálkodott a miniszteri megbízott : Zsák Hugó és Krassánszky Henrik igazgató-főmérnök. Az autonómia ideje óta pedig Buday Dezső igazgató-főmérnök. 5. Ercsi—iváncsai Ármentesítő és Belvízlevezető-Társulat. Fejér megyében a Duna jobbpartján Ercsi és Iváncsa községek között ömlik a Dunába a Vértes-hegységben eredő Vértes- és Váli-patakok egyesült vízfolyása. A vízfolyás völgyébe a Duna nagyobb vize felhatolt és Ercsi és Iváncsa községek határában jelentékeny területeket öntött el. Az ártér, melynek védelme céljából az érdekeltek társulattá alakultak, nyugatról kisrészben a Váli és Vértes patakok, egyéb részében úgy nyugatról, mint délről és északról term szetes magaslatok, keletről pedig az ercsi—adonyi állami úttól van határolva. A töltés az egyesült vízfolyás mentén halad. Alsó pontja az ercsi—adonyi állami útba van bekötve, a felső pedig a budapest—pécsi vasúti töltéshez csatlakozik.
