Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
28 A társulat székhelye Ercsi. Ügyeit a tisztviselőkön kívül 10 tagból álló választmány intézi és műszakilag a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A mentesített területen körülbelül 4500 kát. hold rét volt, s most van 3539 kát. hold. A 961 holdnyi területkülönbözet szántókká lett rétekre esik. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület ma 300 kát. hold. Legnagyobbrészt uradalmi terület. Hogy mennyi volt korábban, arra adat nincsen. Ugyancsak nincsen adat a kataszteri tisztajövedelem változására sem. 1928. év végéig a befektetett tőke 138,707 P. Belvíztől mentesített terület körülbelül 3400 kát. hold rét, szivattyútelep nélkül. A társulat létesítése körül leginkább gróf Wimpfen Siegfried, az ercsi uradalom tulajdonosa és Schranz János kir. műszaki tanácsos, építésvezető munkálkodtak. 6. Dömsöd—pataji Dunavédgát-Társulat. Pestmegyének dunahalparti része Dömsöd községtől lefelé, a Duna elöntéseinek kisebb-nagyobb szélességben állandóan ki volt téve úgy, hogy az egyes községek területeik megvédése céljából már az 50-es években emeltek védgátakat, de ezek, kivéve Ordastól Bajáig terjedő szakaszt, ahol az érdekeltek töltéseiknek rendszeres kiépítése céljából 1876-ban társulattá alakultak, a felsőbb szakaszokon mindaddig nem alkottak összefüggő egészet, míg a kormány az 1876-i nagy árvíz után kormánybiztost nem küldött ki. Annak feladatává tette, hogy a töltések felmagosítását, erősítését és folytonos vonalban való összekötését foganatosíttassa. A kormány - biztos azután részint a megye, részint az állam és részben az egyes birtokosoktól beszedett előlegekből a töltéseket 1878-ban Dömsödtől Ordasig ki is építette. Ugyanezen évben kísérelték meg először az érdekelteket társulattá alakítani. Ez azonban csak 1881-ben sikerült. Egyelőre ugyan a társulat alapszabályaiban a végleges megalakulás kimondását mellőzte, azonban 1886-ban alapszabályainak megfelelő módosítása után a végleges, állandó jellegű vízitársulatok sorába lépett. A társulat ártere Lacháza, Ráckeve, Pereg, Dömsöd, Dab, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt, Dunapataj, Harta, Akasztó, Fülöpszállás, Szabadszállás és Kunszentmiklós határaira terjed ki és határai nyugatról a Duna, északról egy, a magaslatokig terjedő keresztgát, keletről természetes magaslatok, délről pedig a pestmegyei sárközi ármentesítő társulat ártere. Utóbbitól nem vízválasztó magaslat, hanem az ártéren át leginkább községi határokon vonuló, egyezségileg megállapított határvonal választja el. Az árteret védő töltés hossza 68,008 m. A belvizek levezetése érdekében már 1885-ben megkísérelték, hogy az érdekelteket Szittyó belvízlevezető társulat alakítására bírják. Ez azonban nem sikerült, a belvizek ma is természetes ereken a védvonalba épített 9 egyszerű és 3 vascsőzsilipen át úgy-ahogy folynak le, anélkül azonban, hogy az ártér lecsapolása közel is biztosítva volna. Az utóbbi években azonban komoly tervezések folynak a belvízlevezetés tökéletes megoldása érdekében. A társulat munkálatait megalakulás előtt közmunkaerővel, azután pedig részben adó visszatérítésből, részben pedig kölcsön segélyével hajtották végre. A társulat székhelye : Budapest. A társulat ügyeit egy 8 tagból álló választmány intézi.
