Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
Befejező. Írta Kenessey Béla ny. miniszteri tanácsos
115 csapadékú vidéke a Dráva balpartja Légrád felett, ahol az évi átlag 892 mm, a helyi évi minimum 484 mm, a helyi évi maximum pedig 1365 mm. Hogy ez miért van így, talán elég világosan kitűnik a következőkből. Mindenki előtt ismeretes ugyanis, hogy a szorosanvett Magyarország legcsapadékosabb vidéke az Északkeleti Kárpátoké. Ha ugyanis a Nagyváradot és Mezőkövesdet összekötő képzeletbeli vonalat meghúzzuk, az erre merőleges fújó páratartalmú szelek egyenesen beleütköznek az említett hegyekbe és ottan hatalmas orografikus esők keletkezésére adnak alkalmat. Az ottani évi átlagos és ugyancsak évi maximális csapadékokat a következő adatok mutatják : Királymezőn az évi átlagos csapadék 1566 mm, az évi maximum pedig 1995 mm Havasmezőn „ ,, 99 99 1386 ,, ,, „ ,, „ 2074 „ Terebesfehér-pat. „ ,, ) 9 9 9 1423 „ ,, „ „ 2251 „ Alsóvereckén ,, ,, 99 99 1343 ,, ,, ,, „ „ 2122 „ Hogy mennyire az orografikus viszonyok okozzák ezeket a hatalmas csapadékokat, arra Ungvár példája idézhető, ami még a magas hegyek előtt fekszik és ahol az évi csapadékátlag csak 793 mm, az évi maximum pedig 1069 mm. A Magas Kárpátok vidékét pedig a délfelől érkező légáramlatok látják el orografikus esőkkel. Ha tehát ottan szélárnyékban lévő helyet találunk, ott aránylag kis csapadékot is kell találnunk. Ilyen hely a sok között például a Dunajec mellékvölgyében, a déli széláramlások árnyékában, a Szepesi Magúra északi oldalán fekvő Szepesófalu, ahol az évi csapadékátlag 797 mm, az évi maximum pedig 1028 mm. Azt hiszem, ezek után, hogy a felsorolt adatok bőségesen igazolják a hegyek szerepét. De igazolják egyben a Dráva balparti csapadékok is. Viszont a korábban említett Tiszamente, ahol hegyek nincsenek, tehát nincsenek orografikus esők sem, — világosan rámutat azok hiányára. Az eddig említett helyek mind olyan vidékekre esnek, amiket közvetlenül érintő esőhozó légáramlások szárazföldön mennek át. Tegyük most már vizsgálat tárgyává a Földközi-tengernek azokat a helyeit, amiknél szintén hiányzanak a kedvező orografikus viszonyok. Az ugyanis kétségtelen, hogy az említett tenger hatalmas vízfelületű, meleg vidékre is esik, tehát ott hatalmas párolgás is van. Tehát megvan a hatalmas párolgás s így ha az egymagában elegendő a nagy esők keletkezéséhez, a nem megfelelő orografikus vidékű helyeken is nagy csapadékokat kell találnunk. Ezzel szemben mit látunk ? A Magyar Meteorológiai Társaság „Időjárás“ című folyóiratának 1930 szeptember-októberi számában dr. Hajósy Ferenc tollából egy tanulmány jelent meg. Igaz, hogy a tanulmány nem a most kutatott célból íródott, de mert tartalmazza a meleg vidékekre eső csapadékadatokat, azokat itten felhasználom. Ezek szerint az évi csapadékátlag : a spanyol Valenciában............................................................... 503 mm a kalabriai Reggióban .............................................................. 506 ,, a marokkói Casablancában....................................................... 395 ,, a marokkói El-Aricheben ....................................................... 263 ,, 8*
