Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)

Befejező. Írta Kenessey Béla ny. miniszteri tanácsos

116 a tuniszi Sfaxban ....................................................................... 214 mm a siciliai Girgentiben ................................................................ 494 „ Athénben ................................................................................... 406 „ Szalonikiben ............................................................................... 422 „ Port-Saidban ............................................................................. 83 „ E zek a most felsorolt helyek alaposan rácáfolnak a nagy párolgások csoda­tételére. De találunk a Földközi-tenger mellett és öbleiben más helyeket is, ahol ismét megvannak a kellő orografikus viszonyok és természetesen megvannak a többé-kevésbbé nagy, sőt hatalmas orografikus esők is. így az évi csapadékátlag a Szíriái Beirutban.................................................................... 894 mm az olasz Triesztben................................................................... 1058 „ az albán Valonában ................................................................ 1089 ,, az olasz Genovában ................................................................ 1386 „ Szkutariban ............................................................................... 1516 „ az olasz Fiumében ................................................................... 1677 „ a szerb Cirkvenicében ............................................................ 4800 „ Ezek mellett bátran felsorolhatok még a nem a Földközi-tenger mellékéről a francia Biarritz évi................................. 1089 mm csapadékátlaggal a portugál Oporto évi ............................. 1347 , „ a spanyol San-Sebestian évi..................... 1218 „ „ H ogy a felsoroltakon kívül más helyeket is említsek, ahol igen kevés a csapa­dék, meg kell emlékezni Lussin szigetéről, ami aránylag keskeny és csekély kiter­jedésű. Köröskörül csupa tenger. Ottan nyáron néha hetek, sőt hónapok is elmúl­nak egy szem eső nélkül és hetek egy csepp harmat nélkül. Hogy a helyi párolgás milyen befolyást gyakorol a csapadékokra, arra a Balaton példája idézhető. A Balaton kiterjedése tudvalévőén 610 négyzetkilométer, évi közepes párol­gása folytán a belőle eltűnő víz mennyisége átlagban másfél milliárd köbméter, tehát nemcsak nagy, de hatalmas mennyiség. Köztudomás szerint a Balatonon az észak-keleti légáramlások az uralkodók. Ha tehát ezek a tóból elragadott párákat kelet felé továbbszállítják, minél messzebb megyünk a Zala vízgyűjtőjétől keletre, annál nagyobbaknak kellene lennie a csapadéknak. Ezzel szemben a következő adatokat találjuk : Évi átlag Helyi átlag Helyi maximum mm mm mm A Zala vízgyűjtőjében .......... ................. 763 5 17 977 A tó nyugati vízgyűjtőjében ............. 677 4 53 866 A tó keleti vízgyűjtőjében ................. 619 4 38 830 A Duna jobbpartján Ercsi és Sióagárd k. 585 414 848 Ezek az adatok napnál világosabban elárulják, hogy a Balaton nyugati

Next

/
Oldalképek
Tartalom