Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
Befejező. Írta Kenessey Béla ny. miniszteri tanácsos
116 a tuniszi Sfaxban ....................................................................... 214 mm a siciliai Girgentiben ................................................................ 494 „ Athénben ................................................................................... 406 „ Szalonikiben ............................................................................... 422 „ Port-Saidban ............................................................................. 83 „ E zek a most felsorolt helyek alaposan rácáfolnak a nagy párolgások csodatételére. De találunk a Földközi-tenger mellett és öbleiben más helyeket is, ahol ismét megvannak a kellő orografikus viszonyok és természetesen megvannak a többé-kevésbbé nagy, sőt hatalmas orografikus esők is. így az évi csapadékátlag a Szíriái Beirutban.................................................................... 894 mm az olasz Triesztben................................................................... 1058 „ az albán Valonában ................................................................ 1089 ,, az olasz Genovában ................................................................ 1386 „ Szkutariban ............................................................................... 1516 „ az olasz Fiumében ................................................................... 1677 „ a szerb Cirkvenicében ............................................................ 4800 „ Ezek mellett bátran felsorolhatok még a nem a Földközi-tenger mellékéről a francia Biarritz évi................................. 1089 mm csapadékátlaggal a portugál Oporto évi ............................. 1347 , „ a spanyol San-Sebestian évi..................... 1218 „ „ H ogy a felsoroltakon kívül más helyeket is említsek, ahol igen kevés a csapadék, meg kell emlékezni Lussin szigetéről, ami aránylag keskeny és csekély kiterjedésű. Köröskörül csupa tenger. Ottan nyáron néha hetek, sőt hónapok is elmúlnak egy szem eső nélkül és hetek egy csepp harmat nélkül. Hogy a helyi párolgás milyen befolyást gyakorol a csapadékokra, arra a Balaton példája idézhető. A Balaton kiterjedése tudvalévőén 610 négyzetkilométer, évi közepes párolgása folytán a belőle eltűnő víz mennyisége átlagban másfél milliárd köbméter, tehát nemcsak nagy, de hatalmas mennyiség. Köztudomás szerint a Balatonon az észak-keleti légáramlások az uralkodók. Ha tehát ezek a tóból elragadott párákat kelet felé továbbszállítják, minél messzebb megyünk a Zala vízgyűjtőjétől keletre, annál nagyobbaknak kellene lennie a csapadéknak. Ezzel szemben a következő adatokat találjuk : Évi átlag Helyi átlag Helyi maximum mm mm mm A Zala vízgyűjtőjében .......... ................. 763 5 17 977 A tó nyugati vízgyűjtőjében ............. 677 4 53 866 A tó keleti vízgyűjtőjében ................. 619 4 38 830 A Duna jobbpartján Ercsi és Sióagárd k. 585 414 848 Ezek az adatok napnál világosabban elárulják, hogy a Balaton nyugati