Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon
A monarchia első műszaki — hadmérnöki — iskoláját 1717-ben szervezték meg, Savoyai Jenő kezdeményezésére, aki .ismételten panaszkodott mérnökei tudatlansága miatt. A k. k. Ingenieur Akadémia eredményes munkát azonban csak az 1755-ös átszervezéstől kezdve végzett. Innen került ki a XVIII. század folyamán a kamarai mérnökök zöme, többek között Kiss József és Gábor. Az iskola leghíresebb tanítványa volt, a magát ugyancsak geométernek nevező Bolyai János, a nem euklideszi geomet- • ria megteremtője. A nem katonai mérnöki munkaterületek közül először a bányamérnökség vált tudományos színvonalú munkakörré a sel- meci Bányatisztképző Intézet felállításával. A XVIII. század derekától azonban számos kiváló mérnök nevét ismerjük, akik sem a hadmérnöki akadémián, sem a selmeci Bányatisztképző Intézetben nem tanultak. Ezek feltehetőleg külföldi, illetve hazai egyetemeken (Nagyszombatban, utóbb Budán és Kassán), a főiskolai jellegű protestáns kollégiumokban (Debrecen, Sárospatak), líceumokban s az egyéb felsőbb egyházi,. ' 3774-től részben világi iskolákban — összefoglaló néven: acadé- miákban, azok bölcsészeti előadásain sajátították el a mérnöki ismeretek elméleti alapjait, majd a tapasztalt, idősebb vagy képzettebb mérnökök mellett mint practicánsok szerezték meg a szükséges gyakorlati tudást is.168 Még a XIX. század elején is számos kiváló mérnökünk kezdte műszaki tanulmányait ezeken a »bölcsészeti tanfolyamokon« (melyek körülbelül a mai általános gimnázium 3—4. osztályának felelnek meg, de oktatásuk gyakorlatibb volt). Ezek tananyagában, ha alacsonyabb fokon is, az 1782-ben létrehozott Mérnöki Intézet valamennyi tárgya szerepelt. (Földmérés, vízépítés, polgári vagy szárazépítészet, mechanika, technológia stb.) Emellett tudomásunk van arról, hogy az egyes kamarai igazgatóságok mérnöktestületei is rendeztek saját körükben téli »továbbképző« tanfolyamokat.169 A Mária Terézia által 1763-ban felállított külön iskola a gazdasági és mérnök- képzést szolgáló szempczi (Szencz) Collegium Oeconomicum 1776— 1780-ig a tatai piaristák vezetésével folytatta működését. Az intézet megszűnése után a mérnökképzés korszerű szervezetét — a Tudományegyetem tanácsának kezdeményezésére 1782-ben — II. József a budai Tudományegyetem Bölcsészeti Karával kapcsolatban állította fel. Ez volt ugyanis az ország legmagasabb szín- vonálú tudományos intézménye, ahol a mérnöki tudományok alapjai oktatásának, a matematikaoktatásnak már jelentős múltja volt. Az Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet, teljes nevén 98
