Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon
nyes munkájával (1810—1825) a kezdődő reformkorban általános érdeklődést ébresztett a vízszabályozásokban és a társulásban rejlő lehetőségek Iránt. A legnagyobb jelentőségű a Széchenyi- által létrehozott s a helyi érdekeltségekből országos jelentőségű és méretű szervvé fejlesztett Tiszavölgyi Társulat működése volt (1846). A vízügyi igazgatás szervezeti formáinak kialakítására vonatkozó törekvésekkel egyidőben került sor a korszerű mérnök- képzés megszervezésére. A legfontosabb eredmények e téren is II. József nevéhez fűződnek. A mérnökképzés kezdetei és a Mérnöki Intézet megszervezése A magyar technika történetének a műszaki igazgatás kialakulásához hasonlóan problematikus fejezete a mérnökképzés XVIII. századi kezdeteinek története és általában a mérnöki foglalkozás, munkakör kialakulása, a korábban gyakorlati jellegű építészi, vízépítési, bányatiszti, földmérői feladatok tudományos műszaki jellegű munkává válása. Ez ideig nem nagyon foglalkoztak azzal, hogy a legrégibb időkben a vízimunkálatok tervezői, irányítói vagy végrehajtói kik voltak. Ma már megállapítható, hogy a középkorban e munkák ellátása a malomépítők, vagyis a »molnárok« feladata lehetett elsősorban, akik éppúgy értettek a fából készült malmok építéséhez, gépi berendezéseinek összeállításához, mint csatornák, gátak létesítéséhez, vagyis a szükséges vizimunkálatok elvégzéséhez. Még a XVI—XVII. századból is számos adatunk van arról, hogy az erődök, hidak építését molnárok irányították. De tudunk arról is, hogy már a XVI—XVII. században megkezdődött a munkák differenciálódásának hatására a munkakörök specializálódása is: vannak adataink arról, hogy a különböző uradalmakban, váraknál földmérők (rudasmesterek), pallérok (építészek) működtek.187 De az elméletileg is képzett első mérnökök, akik a magyar vizek mellett megjelentek — legalábbis eddigi ismereteink szerint — az osztrák hadmérnökök, valamint a fejedelmek vagy a király által behívott holland és belga mérnökök voltak. (Sajnos, az e korban végzett kisebb-nagyobb munkálatok, a kor szellemének megfelelően, a munkák patrónusai, a kirendelt »biztosok«, földesurak, alispánok neve alatt folytak, s így a munkálatok tényleges, műszaki vezetői ismeretlenek maradtak. Nemcsak a XVII., de a XVIII. század elejéről fennmaradt térképeink is nagyrészt névtelenek.) 7 Vízhasznosítás ... — 6393 97