Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon
török kor pusztításait leghamarabb kiheverő peremvidékeken,, főleg a Dunántúlon találkozhatunk. Így pl. a magyaróvári főhercegi uradalomban — mely vidéken már az Árpádok korában jelentős vízimunkálatokat végeztek — Márialigeten egy 1200 holdas ármentesített és lecsapolt réten már a XIX. sz. elején eredményes rétöntözés folyt. (Érdemes megemlíteni, hogy a területen három különféle rétöntözési móddal, úm. angol, francia és lombardiai rétöntözéssel is kísérleteztek.) A vízrendezési munkának természetesen itt is fontos és nélkülözhetetlen kiegészítője volt a fásítás. — Ugyanez volt a helyzet az uradalom többi részein: Albertligeten, Császárréten és a Hanságon is, ahol 1786—1812 között 16 000 öl hosszú, utóbb 1815—1832 között pedig újabb 14 000 öl hosszú csatornát építettek, s mintegy 15 000 hold területet csapoltak le. — Más adatok szerint az uradalomban összesen 44 414 ölnyi csatornát, 2806 ölnyi gátat építettek 76 144 köböl föld mozgósításával.150 ' Vannak adataink a Zichyek különböző, főleg Fejér megyei uradalmaiban végzett vízimunkálatokról is.151 Ezek azonban a legtöbb XVIII. századi vízimunkához hasonlóan elsősorban a vízi- erőhasznosítás már korábban ismertetett felkarolásával álltak kapcsolatban. A vízrendezési törekvések leglelkesebb támogatója, propagá- tora, sőt gyakorlati megvalósítója a XIX. sz. elején azonban a nagybirtokosok közül József nádor lett. József nádor legismertebb alcsúti uradalmában is — a lehetőségekhez képest — nem jelentéktelen szerepet játszott a lecsa- polás és a vízhasznosítás. A szentgyörgyi puszta 6000 öl hosszú lecsapoló csatornája például nemcsak nagy legelőterületeket tett használhatóvá, hanem két vízimalmot is hajtott.152 A kisjenői uradalom korszerűsítésének, sőt mondhatni megteremtésének pedig az alapja volt szinte a Beszédes József által vezetett vízrendezési, árvédelmi és vízhasznosítási munka. Már a 124 411 ölnyi határárok is részben a vízlevezetésére is szolgált, emellett azonban készült 55 271 öl hosszúságú nagyobb és 63 242 öl hosszú kisebb lecsapoló csatorna is; 107,43 öl hosszban építettek töltéseket a Körös áradásai ellen, s a vízrendezési munkák kiegészítéseképp 66 877 ölnyi sorfát és 43 570 ölnyi élősövényt is ültettek. Országos hírűvé lett a nádor kezdeményezésére épült aradi malomcsatorna (Beszédes József munkája), melynek az uradalomhoz tartozó szakaszán Nadabon hatkerekű, Siklóson pedig négykerekű malom működött. Ez a csatorna azonban a Körös gátjaihoz hasonlóan már társulati alapon készült.153 — Ugyancsak jelentős értéke 88
