Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon
A XVIII. század folyamán és főleg a XVIII—XIX. sz. fordulóján végrehajtott vízimunkálatok azonban nem annyira megyei vagy községi munkák voltak, mint inkább az egyes nagyobb uradalmak fejlesztése, korszerűsítése keretében került rájuk sor. Ebben az időben ugyanis — részben a külföldi mezőgazdasági fejlődés tanulságainak alapján, részben a parasztság kezdeményezésének hatására — nálunk is egyre nagyobb szerephez jutottak az uradalmak korszerűsítésében a vízrendezések, sőt vízhasznosítások. A gabonakonjunktúra vagy a gyapjúkonjunktúra hatására megerősödő uradalmakban egyaránt tanúi lehetünk ennek az akkori viszonyok között magától értetődő — de sajnos a köztudatból azóta kihullott — fejlődési folyamatnak. A kezdeményezők e téren a Dunántúl nagybirtokosai, az Esz- terházyak, Festetichek, Zichyek stb. voltak. Az Eszterházyak már a század derekán jelentős megbízásokat adtak Mikovinynek a tatai öregtó, az itt levő malomcsatornák és a környező mocsarak vízrendezésére. Jellemző az uradalmak vízrendezési tevékenységére, hogy a századfordulón az uradalmi mérnököket már nem annyira geometráknak, mint inkább hydrauláknak nevezték. (Pl. Festetich György mérnöke, Bucheld János geometra 1792-ben kérte a »Commembrorum directoratus et Hydraula dominiorum« címet.)145 A vízrendezéssel elérhető eredmények egyik jellemző példája gr. Csekonics zsombolyai uradalmának fejlődése. Csekonics 1789—• 1794 között a csupán bérletben bírt uradalomban jelentős lecsa- polási, vízrendezési és árvédelmi munkálatokat, valamint fásításokat végzett, s ennek köszönhette birtokának korszerűsítését, legelőinek, állatállományának feljavítását.148 Rákoskeresztúr (stájer és karinthiai telepes község) határában Bujanowsky Sylvius br. teremtett lecsapolással és erdősítéssel mintagazdaságot, s nevelte ezen keresztül a környék lakosságát is korszerű gazdálkodásra.147 — A Bega partján levő Écska, új bolgár-román-szerb telepesfalu uradalmát Lázár Ágoston szervezte meg. Eredményes munkájának csak egyik alapja volt a telepesekkel kötött méltányos megállapodás — a másik a Bega itteni szakaszának szabályozása és a vidék ármentesítése.148 Hasonlóképpen a Rába szabályozás tette lehetővé gr. Amadé Antal görzsönyi birtokának meliorációját s jövedelmének meghétszerezését.149 Általában véve a legkorszerűbb, legfejlettebb vízrendezési, sőt vízhasznosítási munkálatokkal — a gazdaságilag légfejlettebb, a 87
