Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
IX. Magyarország gazdasági és népességi viszonyai a XVIII. század elején
emelkednek modern, tudományos műszaki színvonalra, hanem azért is, mert a törökdúlás és a nemzeti függetlenségi küzdelmek háborús pusztításainak mintegy »tabula rasa«-ja után az ország teljes gazdasági és kulturális újjászervezésére volt szükség. Történelmünkben a török kiűzésével egy teljesen új korszak kezdődik, mely sajnos csaknem ugyanannyi negatívumot, mint pozitívumot mutathat fel. A császári zsoldosok — törökkel vetekvő — fosztogatásai, pusztításai hosszú ideig akadályozták az ország gazdasági fel- emelkedését: szétrombolták a magyar parasztság mentsvárainak az alföldi mezővárosoknak évszázados szívós munkával, páratlan politikai érzékkel még a török alatt megteremtett gazdasági erejét, s a mocsarak közé űzték, pákászéletre kényszerítették a német hadak kegyetlenségeitől rettegő apró falvak népét. (Az Alföld népének ismét mentsvára lett a mocsárvilág és a mocsárklíma, melyhez már akklimatizálódott, amely azonban megtizedelte a betolakodókat.) Ekkor fejeződött be az alföldi erdők pusztulásának folyamata is a Bécsből erőltetett hamuzsírtermelés hatására. A Nagykőrös és Cegléd közti erdőrengeteg és a delibláti erdő maradványai ekkor tűntek el.131 A kereszténység zászlaja alatt vitézkedő zsoldos csőcselék kegyetlenkedése, az osztrák hatóságok gyarmatosító törekvései, az adószedők zaklatásai együttesen hívták ki aztán az elszigetelt ellenállásokból, megmozdulásokból a Rákóczi vezetése alatt szabadságharccá szélesedő felkelést, mely évtizedes harcaival, a gazdasági értékek további megsemmisülését eredményezte még a török által korábban megkímélt területeken is, s egyre távolibbá tette a nemzet felemelkedésének lehetőségeit.13® A XVIII. század Magyarországának gazdaságföldrajzi és népesedési térképén nyugat és észak irányából dél és délkelet felé — a török megszállás tartamától és kiterjedésétől függően — a pusztulás különböző fokát mutató övezetek rajzolódtak ki.133 Ezek az ország gazdaságföldrajzi térképén bizonyos vonatkozásokban (termésátlag, kataszteri jövedelem stb.) egészen napjainkig megmaradtak, mert ezek a területek csak fokozatosan voltak visszahódíthatok- a gazdasági élet számára, amely mezőgazdasági vonatkozásban csak a XIX. század végére tudta ismét elfoglalni természetes súlypontját, az ország középső részét (a vezéri törzs egykori telephelyét). Ebben a törekvésben erősen akadályozták ugyanis népünket az osztrák gyarmatosító hatóságok, melyek az országban folyó gazdasági újjászervező munkát minden eszközzel 76