Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
IX. Magyarország gazdasági és népességi viszonyai a XVIII. század elején
A török által el nem foglalt területeken a népesség növekedésével párhuzamosan belterjesebbé váló mezőgazdálkodás megkövetelte a korábbi folyószabályozási és árvédelmi munkálatok erőteljes folytatását. Ezekről a munkálatokról első emlékünk Miksa királynak már idézett 1569-ből való dekrétuma, melynek 21. cikkelye a Csallóköz megrongálódott gátjainak helyreállítását rendeli el. Ezeket a munkálatokat az érdekelt megyék — Pozsony és Komárom — maguk végeztették el jobbágyaikkal. Ugyanígy az érdekeltek kötelességévé teszi az ármentesítést II. Mátyás 1613-ból való harmadik dekrétuma is: »A Tisza kiöntéseivel szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben ez a folyó kiáradni szokott, a saját javaik megmaradása érdekében egymás között határozzanak. 1. §. Éppen úgy az ország többi vármegyéiben is a folyók kiöntései ellenében töltéseket készítsenek.« (27. cikkely.) Nem sokkal később már a vízimunkálatok valamiféle központi irányításának vagy ellenőrzésének kezdeti formájával, az ún. »biztosok« kirendelésével is találkozunk — az 1618. évi országgyűlés a győri Duna-szakasz megvizsgálására küld ki ilyen biztosokat. (II. Mátyás 1618-ból való negyedik dekrétumának 54. cikkelye.) Ugyanilyen biztosok irányítják később a Rába, a Mura, a Mosoni-Duna-ág és a Vág szabályozását és árvédelmét is. (Ezekre vonatkozólag a következő dekrétumokat, illetve törvénycikkeket ld.: 1622. 42 cikkely, 1625. évi 15. te., 1630. évi 14. te., 1635. évi 64. te., 1655. évi 30. te., 1681. évi 21. te., 1687. évi 16. te.) Az utóbbi rendelkezés — I. Lipót 1687. évi IV. dekrétumának 16. cikkelye — az első eset arra, hogy a kormányzat a munkát anyagilag is támogatta. Nevezetesen a Vág és a Duna szabályozása érdekében »Ö legszentségesebb felsége a magyar királyi kamarának a legkegyelmesebben meghagyja, hogy úgy az erre szükséges költségekről, mint egyéb ezek orvoslására szolgáló eszközökről gondoskodjék.«13,0 IX. Magyarország gazdasági és népességi viszonyai a XVIII. század elején A vízimunkálatok, miként általában a műszaki tudományok és műszaki oktatásunk fejlődését — az előzőkben ismertetett előzmények ellenére is — általában joggal számíthatjuk a XVIII. század elejétől. Nemcsak azért, mert a csillagászati földmérés és a tudományos térképészet megteremtésével e munkálatok ekkor 75
