Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról
helyzete hazánkban. = Vízügyi Közi. 1958. 1. sz. 8—16. lap. Bibliogr. 16. lap. 427 Lévai András: Magyarország távlati energiaproblémái. Közg. Szle. 1958. 5. évf. 8—9., 10. sz. 885—903., 1030—1038. lap. 428 Pap István: Vízierőink hasznosítása és víziutaink fejlesztése. = Országos Vízgazdálkodási Keretterv ankét. c. i. m. 483—497. lap. 429 Lampl Hugó—Mosonyi Emil: Vízépítési munkálataink fejlődése. = V. K. 1954. 4. sz. 373—404. "lap. 430 Pap István: Vízierőink hasznosítása és víziutaink fejlesztése. — Országos Vízgazdálkodási Keretterv ankét c. i. m. 483—497. lap. — Hű képet rajzol vízi közlekedésünk súlyos helyzetéről, a csak időszakosan hajózható szakaszokkal megszakított víziúthálózatunk hosszának csupán számszerű növekedést, de semmiféle gazdasági előnyt nem jelentő fejlődéséről. 431 Jolánkai Gyula: Duna—Tisza közi hajózható öntöző és vízierő- termelő főcsatorna. = V. K. 1953. 2. sz. 187—199. lap. 432 Hock Károly: A magyar viziutak. = Uo. 1958. 4. sz. 405—421. lap. Bibliogr. 420—421. lap. — Víziúthálózatunk fejlesztése, elsősorban a két izolált vízrendszerünket összekötő Duna—Tisza csatorna építése annál is inkább napirendre kell kerüljön, mert új ötéves tervünk és 15 éves távlati tervünk az ipar decentralizálását az elmaradottabb országrészek gazdasági felemelését, majd a város és a falu közti szakadék fokozatos áthidalását tűzi ki célul. E program végrehajtása, sőt már az építkezések megkezdése is az építőanyagok, nyersanyagok, iparcikkek stb. szállításának növekedésével olyan feladatok elé állítja közlekedési hálózatunkat, amivel korlátolt kapacitású vasúti és közúti hálózat — legalábbis a gazdaságosság keretein belül — megbirkózni nem tudhat. — Általában vízi közlekedésünk hazai fejlődése és a nemzetközi fejlődés összehasonlítása alapján nyilvánvaló, hogy jelenlegi tervezésünk legsúlyosabb hibája lenne, ha nem számolna víziútjaink fejlesztésének szükségességével. Anmk, hogy ez gazdasági fejlődésünkből eddig kimaradt, mint láttuk, megvan a magyarázata, meg voltak történelmi okai. Ezt a fejlődési szakaszt azonban kihagyni, átugorni nem lehet: amíg korszerű víziúthálózatunk ki nem épül, annak hiánya egész nemzet- gazdaságunk fejlődésének állandó fékje marad. Sajó Elemér ez irányú útmutatásainak követése gazdasági fejlődésünk alapvető érdeke. 433 Bogárdi János: Igények a tudományos kutatás terén. = Országos Vízgazdálkodási Keretterv ankét. c. i. m. 517—529. lap. — összefoglalóan Ihrig Dénes: Ötéves kutatómunka a vízgazdálkodás szolgálatában. = Beszámoló a Vízgazdálkodás Tudományos Kutató Intézet 1956. évi munkájáról. Bp. 1957. 3—17. lap. — Részleteiben Ihrig Dénes: A, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952—53. évi munkája. = V. K. 1954. 2. sz. 111—131. lap. Valamint: Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkásságáról. Szerk. Ihrig Dénes, Bp. Műszaki K. 1955. (Évi jelentések.) Rövidítések: V. K. = Vízügyi Közlemények. MMÉEK — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. MMÉEHE = Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője. MMT = Magyar Művelődéstörténet. = = Található. 20* 307
