Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról
416 Lampl Hugó: Vízrendezési és vízhasznosítási munkálatok... c. i. m. 22—23. lap. 417 Ld. többek között: Kreybig Lajos: Adatok Magyarország vízviszonyainak rendezéséhez... c. i. m. — Kund Ede: A talajvédelem... c. i. m. — Németh Endre: A korszerű mezőgazdaság vízi feladatai Bp. 1941. 1, 136 lap. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. 1. köt. 5. fűz.) Bibliogr. 136. lap. 418 Az öntözéses gazdálkodás szerepére és jelentőségére nézve népünk életszínvonalának emelésében érdekes, de túlzottnak látszó adatokat közöl Üjlaki Nagy Árpád. Szerinte csupán 300 000 k. h. okszerűen berendezett öntözéses gazdálkodással országos viszonylatban mintegy 10%-os kalória-többtermelés, illetőleg ennek megfelelő életszínvonalemelés érhető el. — Üjlaki Nagy Árpád: Közélelmezési problémáink. = Öntözésügyi Közlemények. 1942. 4. évf. 1.' sz. 231—243. lap. — Az. élelmiszertermelés minőségi javítása, a gazdaságos kalóriatermelés szolgálatában kidolgozott üzemszervezési javaslatait »A Tiszántúli öntözőgazdálkodás megszervezése« (Bp. 1948. 138 lap) c. tanulmányában ismertette. 419 Általában a minden tekintetben nélkülözhetetlen erdősítés is határt szab a szántóföldek kiterjesztésének, ami ismét a maximális belterjesség, vagyis az öntözéses gazdálkodás bevezetésének kérdését állítja előtérbe. Ld. a tanulmány vonatkozó fejezeteit, valamint Újlaki Nagy Árpád: Tervgazdálkodás... c. i. munkáját. 420 Ld. korábban a 210—11. lapot, valamint Bogdánfy Ödön: Öntözéseink sikertelensége, Bp. 1916. c. i. m. 421 Ld. Gábri Mihály: Az öntözés fejlődése c. i. m. — Alcser Jenő —Gábri Mihály: Magyarország öntözései... c. i. m. 422 Fekete András: A magyar rizstermelés gazdaságossága. = Közg. Szle. 1957. 4. évf. 1. sz. 103—109. lap. 423 Azóta a második ötéves terv irányelvei — az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakvéleménye alapján' — felismerve az öntözés szerepét a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és belterjességének fokozásában (főleg a takarmányíermelésben, illetve a szarvasmarhatartásban), ezt az előirányzatot módosították. így a reális lehetőségeknek és szükségleteknek megfelelően öntözéseink fejlesztésében már a második ötéves terv végére — vagyis a 15 éves távlati terv második harmadára! — elérjük a 360 000 kh.-t Ezek a számok egyébként egyeznek Sajó Elemérnek öntözéseink fejlesztésével kapcsolatos optimális elgondolásaival is. Ld. Lampl Hugó: Vízrendezési és vízhasznosítási munkálatok... c. i. m. 17. lap. — A távolabbi perspektívákat illetően ld. még Goda László: Az öntözés fejlesztése. (Országos Vízgazdálkodási Keretterv ankét 1954. június 21—22.) = M. Tud. Akad. Műsz. Tud. Oszt. Közi. 1954. 14. köt. 4. sz. 425—444. lap. (Hozzászólásokkal.) 424 Nagy László—Ribiányszky Miklós: A hazai halhústermelés gazdaságossága és távlatai. = Közg. Szle. 1958. 5. évf. 10. sz. 1080—1090. lap, 425 Besenyőy István: Védekezés vizeink szennyeződése ellen. = Országos Vízgazdálkodási Keretterv ankét. 1954. c. i. m. 473—482. lap. 426 Illés György: A magyarországi vízellátás 75 éve c. i. m. •— Ungváry György: Vízellátásunk alapvető szempontjai. = Országos Vízgazdálkodási Keretterv ankét c. i. m. 457—472. lap. (Hozzászólásokkal.) Szitkey László: Közműves jellegű vízellátásunk 1957. év végén. = Vízügyi Közi. 1959. 1. sz. 56—78. lap. — Holló István: Az ivóvíz ellátás 306
