Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
II. A honfoglaló magyarság gazdasági élete
A honfoglaláskor itt talált, ide a VIII—IX. században betelepült, s a Frank birodalom által állammá szervezett szláv népek gazdasági életét — az összehasonlítás kedvéért — a honfoglaló magyarság gazdasági színvonalának ismeretével együtt, illetve az: után vázoljuk. II. A honfoglaló magyarság gazdasági élete411 A honfoglaló lovas nomád magyarság mint pásztornép termelési színvonalát tekintve kétségtelenül alacsonyabb fokon állt, mint a környező nyugati szláv és germán népek, s köztük a letelepedésre kiválóan alkalmas Pannónia területein az ekés művelés szintjére emelkedett szlávok. Mégis hosszú vándorlásában a legkülönbözőbb fajú és kultúrájú népekkel érintkezve, a legkülönbözőbb tájakon kialakult gazdasági kultúrák eredményeit elsajátítva, mindenesetre egy differenciáltabb, változatosabb, sokoldalúbb gazdasági tevékenység kifejlesztésére való képességet hozott magával, a társadalmi-politikai szervezet és szervezőkészség magas fokával együtt. Sőt, ennek a később itt kialakult fejlett gazdasági életnek elemeit is kétségtelenül magával hozta. Mindez természetesen csak akkor válik igazán érthetővé, ha szemügyre vesszük a magyarságnak a finnugor őshazától a magyar medencéig terjedő útjának fontosabb állomásait. Ez az út a finnugor és az ogurtörök őshazában éppúgy, mint a Kubán mentén, majd Levediában és Etelközben is lényegében mindvégig a ligeterdő övezetben (tölgysteppe), illetőleg a tölgy- steppe és a füves puszta határán vezetett.80 Mint tudjuk, ez az övezet a mezőgazdaság, az állattenyésztés és földművelés kiváltságos területe. Igaz ugyan, hogy ez az övezet keleten kevésbé gazdag, mint a kedvező adottságokkal rendelkező magyar medence tájai, azonban a magyarság évezredes vándorútjának kezdő és végpontja közti nagy távolság miatt az út maga talán még változatosabb volt, mint az új hazában talált táj. Ez Világosan meglátszik a^ honfoglaló magyarság gazdasági kultúrájában. A magyarság őstörténete a régészeti leletek hézagossága miatt (ennek pótlását a Szovjetunióban folyó s már eddig is eredményes kutatásoktól várjuk) ma még nem problémamentes, régebbi történetírásunknak elsősorban a nyelvtörténet emlékeire támaszkodó, újabb marxista történetírásunknak pedig főleg az összehasonlító néprajz eredményeit hasznosító munkája nyomán azonban legalábbis fő vonásaiban felvázolható.81 28 V
