Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról
101 Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve. Történeti anyag. Bp. Lampel, 1914. 96 lap. — Takáts Sándor: Műveltségtörténeti közlemények. II. A magyar malom. = Századok, 1907. 41. évi. 143— 160., 236—249. lap. — Uo. I. A magyar molnár. 52—56. lap. 102 Üjabban a Szent István korabeli vízimalmok létezését Váczy Péter erősen vitatja. A korai magyar történet néhány kérdéséről. = Századok, 1958. 92. évf. 1—4. sz. 278—279. lap. A Gellért legendának az enyémtől eltérő értelmezése mellett nem tartja tekintetbe vehetőnek sem az 1015. évi pécsváradi alapítólevelet, sem a hamis 1093. évi tihanyi oklevelet. (Karácsonyi J.: Szent István kir. oki. Bp. 1891, 83. lap, és Pannonhalmi rendt. X. 498. lap.) A vízimalmok első kétségtelenül hiteles említése: 1157—58. körül. — Fejérpataky L.: III. Béla kir. oki. 2. sz. 1171. — Fejér Codex IX. 7. 632. lap.; 1181. — Fejérpataky uo. 4. sz. 29. lap. A XIII. sz. elejéről már kallómalmok is ismeretesek. 1206 körül. Sopron vm. oki. I. 6. lap. 103 Ld. Thirring G.—Heimler K.: Sopron... Bp. 1925. 22. lap. 104 A vasmacska használatának elrendelése 1772. (O. L. Oecono- mica Lad. D. fasc. 8.) Ism. Takáts i. m. 148. lap. 105 A malmok részletesebb szerkezeti ismertetését ld. Lambrecht i. m. mellett Pongrácz Pál: A mezőgazdasági jellegű ipari építészet műemlékei. A malmok. Bp. 1957. 30—40. lap. — A legrégibb malom, melynek tervrajzát ismerjük, a tatai malom: 1587-ből fennmaradó színezett képe és belső berendezéseinek rajza. (O. L. Közös p. ü. lt. Hun- garica.) ioc Ld. Lambrecht i. m. 37—39. lap. 107 A kölyű magyar neve először a XV. században fordul elő két horváthi lakos adománylevelében, mely szerint a Nagy Tolcsva vizén építendő malmukba kölyűt is felállíthatnak: »unum stupem in eodem molendino Wlgariter Kelev« 1443. 108 Ld. Lambrecht i. m. Hangsúlyoznom kell, hogy itt csak az eddig feldolgozott oklevélanyagról, illetve az egyes malmoknak az oklevelekben való feltűnéséről van szó. Nagyon valószínű, hogy ilyen malmok már korábban is működtek. Ugyanígy helyesbítésre szorul Pongrácz idézett munkájának az a közlése is, hogy ti. az okiratok 1359-től említik a felülcsapott és 1369-től az alulcsapott vízimalmot; ezekben az években e malmok magyar nyelvű meghatározása, neve először jelenik meg, a latin megjelölés már korábban megkülönböztette őket! 109 Magyarország malomipara 1894-ben. = Magyar Stat. Közi. 1896. 1. köt. 72—75. lap. V. Vízerőhasznosítás — vízimalmok VI. Árvédelmi munkálatok, folyószabályozások, lecsapolások, öntözések és egyéb vízimunkálatok a középkorban (896—1526) 110 E kor vízépítéstörténeti adatait az újabb helyismereti irodalom tárja fel. A vízügyi irodalomban egy szűkebb terület vízügyi anyagának összegyűjtésével egyedül áll Fekete Zsigmond: Adatok a magyar Kis- Alföld közgazdasági és vízrajzi múltjáról. = Gazdasági Mérnök, 1885. 9. évf. 41—42., 45—46. sz. 431—432., 437—438., 473—474., 485—486. lap. A helytörténeti-helyismereti irodalomból Timaffy László: A Sziget18* 275
