Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról

köz ... c. i. m. amellett, hogy bőséges adatokat közöl a terület régi vízrajzi viszonyairól, a régebbi árvizekről, ismerteti a régi vízimunkálatokat is. Megemlékezik a római és avarkori gátmaradványokról (»sáncokról") és az Árpád-kori gátépítésekről. A pösölést és a sarkantyúkészítést ősi népi eredetű és a halászattal kapcsolatos víziépítkezésekkel (pl. a rekesztés) rokon vízimunkálatoknak tartja. Ugyanerre a területre vonatkozólag ld. még Kalmár Gusztáv: Győr megye történeti földrajza = Föld és ember, 1924. 4. évf. 1. sz. 28—37. lap. — Tóth Vilmos: A Rábcaköz gazdasági és település földrajza. Pécs, 1938. 31 lap. — Érsek Imre: Szigetköz története: Magyaróvár, 1924. 56 lap, valamint Sárközi Zoltán i. m. stb.

111 Bóbics Károly: Vázlatok vízszabályozásokhoz. Bp. 1885. Forrás megjelölése nélkül.

m Innen: Eszterháza. Ld. Kalmár Gsztáv i. m.

113 Gallacz i. m. 1 köt. 166. lap.

1,4 Babos—Mayer: Az ármentesítések ... c. i. m. 40. lap.

115 Érdújhelyi Menyhért: Szerzeteseink mezőgazdasági tevékenysége 1526 előtt. Bp. 1906.

110 Anjou-kori okmánytár 5. köt. 49—50. lap.

117 Kaán Károly: Alföldi kérdések... c. i. m. 160—161. lap.

118 Ecsedi István: A Hortobágy puszta élete c. i. m. 66. lap.

10 A Berettyó jobb partján Adorján vára közelében még I. László létesítette Szent-Jobb községben azt a monostort, melynek feladata Szent István jobbjának őrzése volt. A Körös mentén állt a kereki apátság, a Berettyó partján a gáborjáni monostor, a Sebes-, ma Holt-Körös szigetén a Csőit monostor, továbbá a Körös mentén Gyula monostora és a gerlai apátság, ismét a Berettyó partján pedig a sze- repi monostor stb. Ezek bizonyára nem az árvizeknek kitéve, védtelenül vagy mocsarak közepén álltak! Ld. Bunyitai V.: A nagyváradi püspökség története. 3. köt. 369—428. lap.

120 Fekete Zsigmond: Az öntözés rövid története. = Gazdasági Mérnök, 1878. 2. évf. 2—4. lap.

121 Ld. Fekete Zsigmond i. m.

122 Évii ja Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660— 1664. 2. köt. Bp. 1908.

123 Babos—Mayer i. m. 39. lap.

VII. Magyarország gazdasági és népességi viszonya a török hódoltság idején ÍXVI—XVII. század)

124 A török kor vízrajzi és növényföldrajzi változásainak felismerése, kapcsolatban az általános gazdasági hanyatlással, a népesség pusztulásával egyáltalán nem újkeletű. Ld. már Wenzel Gusztáv Magyarország mezőgazdaságának története c. i. m. 27. lap. — A folyamatot •— a történet kutatás nyújtotta adatokat a szaktudományok eredményei alapján rendszerezve — legrészletesebben Szekfű Gyula írta le a Magyar Történet 5. kötetében. 1—2. fej. »Föld és népe a török hódítás korában. A talajviszonyok változása. A török korszak hatása a talajviszonyokra. Növényföldríflzi és klímabeli változások. Az alföldi puszta kifejlődése. A Duna kiöntései. A dunántúli puszta: a bozót, szikes, homokos, vizes területek. A környező felföldek. A Du276