Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
XIX. Türr István harca a csatornákért. (Az öntözés és az öntöző- és hajózócsatornák építésének gazdasági szükségessége és akadályai)
Kulpa folyó csatornázásával egészen Károlyvárosig. Innen 3—3 vágány építésével akarta megvalósítani a tengerrel való olcsó összeköttetést. Ebben az időben már előrelátható volt, hogy a német vasutak tarifa-politikájának kiszolgáltatott magyar mező- gazdaság — olcsó víziót hiányában — nem sokáig bírja a versenyt az európai piacokon megjelenő, víziúton szállított amerikai gabonával. Ismét napirendre kellett kerülnie tehát a vízi szállítás kérdésének.274 Így mezőgazdaságunknak az ármentesítést követő szerkezeti átalakulása és az aszályok pusztításai miatt sürgetővé vált öntözőcsatornák építésének ügye egybekapcsolódott a víziutak fejlesztésének, a hajózócsatornák építésének mezőgazdaságunk számára hasonlóképpen nagy jelentőségű ügyével. Ez az összefonódás azonban aztán az öntözés meghonosítását és elterjesztését is teljesen lehetetlenné tette; a vasútépítésben érdekelt osztrák tőkés csoportok és a velük érdekközösségben álló — s az államgépezetet kézben tartó uralkodó réteg mindent megtett a csatornaépítések megakadályozására. A 70-es évek folyamán mindenki számára nyilvánvalóvá vált. a »vasutak és a csatornák harcának-« súlyos következménye, a vasútépítkezések káros hatása.275 Beigazolódott, hogy hazai közgazdászainknál tágabb látókörű mérnökeink (Beszédes, Képessy stb.) régi aggodalma jogos volt. (A magyar közgazdászok Széchenyi óta nemigen foglalkoztak a víziutak fejlesztésének kérdésével, pedig a rájuk nagy hatással levő Friedrich List is szerkesztett annak idején egy emlékiratot a magyar víziutak fejlesztése ügyében.) Az államgépezetet kezében tartó birtokos osztály egyéni érdekeltsége, illetve korrupciója (a sokat emlegetett kamatbiztosítás) folytán az állam erejét is kimerítő vasútépítések elviselhetetlen terheket róttak az államháztartásra.278 Ugyanekkor a vasútépítések — közvetve az öntöző-hajózó csatornák építésének állandó elodázásával — megakadályozták mezőgazdaságunk belterjes irányú fejlődését is. A magyar mező- gazdaság termékeinek értékesítését a költséges vasúti szállítás egyre jobban megnehezítette, s az olcsó víziúton szállított amerikai és orosz gabona versenye egyre súlyosabb helyzetbe juttatta mezőgazdaságunkat .2771 Ekkor indította meg Türr — mérnökeink élén* — utolsó, de sajnos ismét eredménytelen harcát a csatornákért. A válságosra forduló gazdasági helyzet nyilvánvalóvá tette,'hogy a csatorna- építés ügyét nfem lehet helyi vagy érdekeltségi ügyként kezelni; a csatornák építése állami feladat. Az elvégzendő munka nagy12 Vízhasznosítás ... — 6393 177
