Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

I. Magyarország természeti adottságai – gazdaságföldrajzi és vízrajzi viszonyai és azok történeti változásai

vei — a gazdaságföldrajznak éppen olyan alapvető ténye, mint a gazdasági tevékenység tér és időbeli változásai.

A vízépítés és a vízgazdálkodás történetétől szintén szükségszerűen idegen a statikus szemlélet. Az élő, változó vízivilággal foglalkozó mérnöknek ugyanis feltétlenül számolnia kell ezekkel a változásokkal, ha eredményes munkát akar végezni, ismernie kell e történeti változások soktényézős függvényeinek képletét, ha tartós és a természet törvényeivel összhangban álló alkotásokat akar létrehozni.

Közismertek azok — a geológia és földrajz által számontar- tott — a változások, melyek a vizek életét, gazdasági hasznosíthatóságát és hasznosítását is befolyásolják. Ismeretes, hogy az endogén (belső) geológiai erők térszínalakító működése állandóan és még ma is ható tényező. A magyar medence esetében ez a közép-európai tömb általános felemelkedését kísérő süllyedésben nyilvánul meg. Az is ismeretes, hogy ez a süllyedés nem egyenletes. (Már Lóczy Lajos rámutatott arra, hogy ily módon az Alföld peremén kis süllyedéses helyi medencék keletkeztek, mint pl. az Ecsedi láp és a Sárrét. Legújabban pedig Fodor Ferenc mutatta ki a Zagyva és a Tárná mederváltozásai alapján, hogy a Jászság területén is egy ilyen peremi medence van kialakulóban.2

Milyen körülmények között valóban ezek a változások szolgálhatnak a folyók mederváltozásainak legfőbb magyarázatául.

(2 De kétségtelen az is, hogy ezek az endogén geológiai erők, illetőleg ezek működése szolgál alapjául az exogén (külső) földrajzi tényezők működésének is: a vizek eróziós romboló és építő tevékenységének, a medencék feltöltődésének, törmelékkúpok kialakulásának.'?

A történmem adatai — mint azt hazánk vízrajzi viszonyainak vizsgálatánál az alábbiakban részletesebben látni fogjuk — kétségtelenül bizonyítják, hogy e két tényező által okozott változások az elmúlt évezred folyamán is jelentősek voltak. De jelentős szerepe volt a széleróziónak is? éspedig nemcsak a jégkorszak alatt és a jégkorszakot követő időben — a lösztalajok és a homokhátak kialakulása idején —, hanem a közelmúlt történetében is. ^ futóhomok szinte egyik napról a másikra egész vidékek képét tudta megváltoztatni: tavakat, erdőket temetett be, homokdombokat kergetett tovább.

A vízimérnökök előtt különösen jól ismert a középszakasz jellegű folyók meandereinek előrehaladó, kígyózó mozgása, a meder kóborlása és a túlfejlett kanyarok nyakának átszakadása, a kanyarok eliszapolódása, leválása (holt mederré, morotvává alaku12