Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
XIII. A szabályozási munkálatokat előkészítő vízrajzi felmérések a XIX. század elején. Az Építési Igazgatóság újjászervezése 1815-ben. Huszár Mátyás, Lányi Sámuel és Vásárhelyi Pál előmunkálatai
miségének egyik reprezentáns képviselőjét, útirajzaiban Jókai is megörökítette az aradi malomcsatomáért vívott küzdelmeinek emlékét. »Az én véleményem nem alázatos vélemény — idézi öntudatos szavait —, hanem számokkal bebizonyított dokumentum; nekem nem a tekintetes urak magánérdekei forognak a szemem előtt, hanem az ország jó volta, azért ne tanácskozzanak azon, hogy mit lehetne módosítani, lealkudni az előterjesztett tervből, mert a tudomány nem alkuszik, s a mathézis senki kedvéért az egyenes vonalból görbét nem csinál.« »Nem is engedett semmit, úgy kellett a csatornának elkészülnie, ahogy ő tervező, s máig is áldás a vidéken.«165 XIII. A szabályozási munkálatokat előkészítő vízrajzi felmérések a XIX. század elején. Az Építési Igazgatóság újjászervezése 1815-ben. Huszár Mátyás, Lányi Sámuel és Vásárhelyi Pál előmunkálatai A vízügyi igazgatás II. József által felállított szervezetét, az Építési Igazgatóságot, József nádor kezdeményezésére (aki 1810— ben újjászervezte a Sárvízi Nádor-csatorna Társulatot, s Beszédesnek, majd később Széchenyi vízrendezési terveinek is lelkes támogatója lett) 1815-ben szervezte újjá I. Ferenc király, s egyidejűleg a működéséhez szükséges anyagi fedezetet, az ún. »só-alap« létsítésével biztosította. Az Építési Igazgatóság első feladata a már II. József által elrendelt, de halálával abbamaradt vízrajzi felvételezések újrakezdése volt. A felmérések, mivel a Duna felvételét a katonai hatóságok már megkezdték, a Körösökön indultak meg, amelyekre az 1816-os nagy árvíz hívta fel a figyelmet. A felmérési munka vezetője a nagy felkészültségű Huszár Mátyás (1778?—1843) lett, akinek életét és munkásságát csak a legutóbb tárta fel Fodor Ferenc, majd részletesen Bendefy László a Huszár Mátyás emlékének szentelt geodézia-történeti munkájában.196 Miután a Mérnöki Intézetben kiváló eredménnyel elvégezte tanulmányait, előbb uradalmi mérnökként, majd Szatmár megye mérnökeként dolgozott, s ilyen minőségben 1809—10-ben másfél évig folytatott Olasz-, Francia- és Németországban, valamint Hollandiában vízépítési tanulmányokat. Mint lugosi kamarai mérnök kapott 1818Tban megbízást a Körösök felmérésére. Munkájának végső eredménye, az egész Körös-vidékről — beleértve a Tisza itteni szakaszát is 122
