Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

XIII. A szabályozási munkálatokat előkészítő vízrajzi felmérések a XIX. század elején. Az Építési Igazgatóság újjászervezése 1815-ben. Huszár Mátyás, Lányi Sámuel és Vásárhelyi Pál előmunkálatai

— rajzolt áttekintő lapja 1822-ben készült el. (»Hydrographia depressae Regionis fluviatilis Crisiorum ...« 1 : 36 000)

Huszár Mátyás munkáját igen nagy felkészültséggel végezte. Pontos munkaterv szerint dolgozott beosztott mérnökeivel együtt, akik számára, a munkálatok egyöntetű menetének biztosítása érdekében, minden részletre kiterjedő, 40 oldalas szintezési utasítást adott. A felméréssel egyidejűleg foglalkozott a Tisza-szabá- lyozásnak kérdésével is. Térképe erre vonatkozólag nem maradt fenn, de bizonyára volt, mert a szükséges töltések és átvágások hosszát (a későbbi Vásárhelyi-féle tervvel majdnem egyezően 120 átvágást) feltüntető kimutatása csak ennek alapján készülhetett.197

A Körös-felmérés befejeztével a Duna-mappáció vezetését vette át. Korrigálta a hadmérnöki kar által készített háromszögelési hálózatot, és teljesen az ő vezetése alatt készült el a Duna Dévény és Pétervárad közti szakaszának felvétele. Az értékes munka elvégzése után, eddig még kiderítetlen okból, a nagyváradi Építési Igazgatósághoz helyezik át, továbbra is kerületi igazgató-mérnöki beosztásban, de a vízügyek intézését kiveszik kezéből, s Zelenka Lajosnak és Vargha Jánosnak adják át, akit 1831- ben a Körösök igazgató-vízmérőjévé neveznek ki.

Teljesen mellőzve és anyagilag is háttérbe szorítva halt meg. A Helytartótanács' részéről érthetetlen félreállítása oly mértékű volt, hogy egészen napjainkig az utókor sem tudott semmit érdemeiről és munkásságáról.198

Közben a Duna-felmérés vezetését Huszár volt munkatársára, Vásárhelyi Pálra bízzák, s őt nevezik ki dunai hajózási mérnöknek is.

Az osztrák érdekekeket is szolgáló Duna-szabályozás kérdésével szemben a Tisza-völgy problémái még mindig háttérbe szorultak. Ezekre csak Széchenyi István figyelt fel.

Kezdetben azonban őt is lekötötték a dunai -hajózás fejlesztésének, illetve megindításának és ezzel kapcsolatban az Al- Duna-szabályozásának feladatai. 1830-ban az Al-Duna-szabályo- zás kérdését felvető Beszédessel végighajózik a Dunán Pesttől a Fekete-tengerig, hogy a helyszínen tanulmányozza a hajózás lehetőségeit. Majd amikor Vásárhelyi Pál megcáfolja az Athe- naeumban Beszédes tévedéseit, Vásárhelyit teszi meg műszaki tanácsadójává s reá támaszkodik további munkájában. De Beszédes életrevaló gondolatai mellett kitart továbbra is:190' a vízierőhasz- nosítás, öntözés, erdősítés gondolata vízügyi programjának elidegeníthetetlen része marad, sőt odaadóan támogatja utóbb Beszé123