Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

XII. A reformkor vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József

czédulában, az idén (1825) azt először kaszálván a rajta termett szénát 140 forinton, ugyan váltó czédulában adta el.«

A sárvízi lecsapolási munkálatokhoz hasonlóan példamutató szerepe volt Beszédes Duna menti árvédelmi munkálatainak is. A Sárrét, illetve a Sárköz vízrendezésével kapcsolatban megépített 20,8 km hosszú árvédelmi töltés a Duna Fadd—Baja közti szakaszán a maga idejében a legnagyobb egységes terv szerint épített dunai védvonal volt (1820—1825). Több mint 120 000 kh földet, »leginkább jobbágyi földeket«, mint a kortárs történetíró feljegyezte, biztosított a Duna árvizei ellen. Ugyanekkor rendezte Beszédes a Duna baja—bátai szakaszát is: az árvizek levonulásának meggyorsítására négy, összesen 21 ezer ölnyi, görbületet rövidített meg 3350 ölnyi átvágással.

Az átmetszéseknél csak az átmetszés irányát rögzítő vezérárkot ásatta meg, az új meder teljes szelvényének kialakítását a folyó erejére bízta. Ez a legrégibb adatunk vezérárkoknak nagyobb folyók átmetszésénél való alkalmazásáról.

Beszédes másik kiemelkedő alkotása az 1833—1840 között épült Arad megyei Nádor-malomcsatoma volt, mely az első kizárólag ipari célra épült csatornánk. A 70 köbláb/mp emésztésű csatorna vizéből 46 köbláb/mp vízmennyiséget hasznosítottak a malmok, — a fennmaradó 24 köbláb/mp vizet Beszédes öntözéssel kívánta felhasználni. Azonban erre jóval később és csak igen kis részben került sor. A 91,9 km hosszú csatorna 560 000 nap- számnyi munkaerő felhasználásával épült, s gazdaságosságát mutatja, hogy »a két megyének (ti. Aradnak és Békésnek) évente ugyanannyi munkát térít meg a hasznosított vízierő«. Az Építési Igazgatóságtól Keczkés Károly vezetésével kiküldött bizottság »az egész csatornái munkát, kíméletes gazdálkodással, ország díszére és az adózó nép anyagi javára, más vidékeknek példájául elkészülve lenni« találta. ■— Arad megye hálából táblabírájává választotta a polgári származású Beszédest, s érdemeinek elismeréséül nemesség adományozását kérte számára a királytól. (A vármegye kérését válaszra sem méltatták.)191

E két nagy malomcsatomán kívül Beszédes még számos kisebb malomcsatornát és malmot épített, s még több csatorna tervét készítette el. Általában a vízépítés egyik legfontosabb feladatának tekintette a vízierő hasznosítását, különösen a fában és mindenféle tüzelőanyagban szegény Alföldön. Az Alföld és a peremvidék — akkor technikai lehetőségek alapján — hasznosítható vízerőkészletét, mintegy 7 800 000 évi »napszámra« becsülte.

120