Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
I. Magyarország természeti adottságai – gazdaságföldrajzi és vízrajzi viszonyai és azok történeti változásai
I. Magyarország természeti adottságai — gazdaságföldrajzi és vízrajzi viszonyai1 (A gazdaságföldrajzi és vízrajzi viszonyok történeti változásai és azok jelentősége.) Valamely terület gazdaságföldrajzi viszonyain — egyrészt alapvető természetföldrajzi adottságai gazdasági vonatkozásait, hatásait — másrészt a gazdasági élet különböző földrajzi vonatkozásait: az ember gazdasági tevékenysége tájalakító hatásainak leírását — vagyis a táj és az ember kölcsönhatásának vizsgálatát értjük. Az alapvető természetföldrajzi tényezők sorában a legelső helyen állanak: a domborzat, az éghajlat (főként a hőmérséklet és a csapadékviszonyok), a kettő függvényeként jelentkező vízrajz (a két utóbbit együttesen »vízellátottság« néven lehet ösz- szefoglalni), valamint a hatásuk alatt kialakult növényföldrajzi, talajtani stb. alakulatok. A történelmi .fejlődés során a táj és az ember e kölcsönhatásában a természeti tényezők döntő szerepe, túlsúlya fokozatosan csökkent, a gazdasági tevékenység táj-, sőt természetalakító hatása erősödött. Mindez azonban nem homályosíthatja el a természeti adottságok, közülük is elsősorban az említett domborzati, éghajlati, vízrajzi viszonyok, a növényzet és' a talaj alapvető szerepét, sőt csak aláhúzza az e tényezőket — a társadalmi— gazdasági, illetve műszaki fejlődés mai fokán — az ember szolgálatába állító vízgazdálkodás jelentőségét. A fentiek alapján magától értetődik, hogy a gazdaságföldrajzi viszonyok felrajzolásánál nem mellőzhető az idő tényezőjének figyelembevétele, a történelmi szemlélet. Bármilyen földrajzi tényező gazdasági szerepe, csak mint az idő függvényében változó érték (változó értékű tényező) képzelhető el. A gazdaságföldrajz kizárja a statikus szemléletnek még a lehetőségét is: a felszín (domborzat és a talaj), a vizek és a növényzet életének változásai — kölcsönhatásban az ember gazdasági tevékenységéit
