Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

XII. A reformkor vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József

tak a magyar vízimérnökök. Az eddigi ilyenirányú kutatások alapján ma már kétségtelenül megállapítható, hogy a kor két legismertebb és a vízügyi—gazdasági irodalom terén legtevékenyebb vízimérnökével, Vedres Istvánnal és Beszédes Józseffel Széchenyi Istvánnak igen szoros szellemi, sőt az. utóbbival személyi kapcsolatai is voltak.181 Az már köztudomású, hogy később, az írást kevésbé kedvelő Vásárhelyi Pál milyen szoros munkatársa, állandó műszaki tanácsadója, szinte bizalmasa lett Széchenyinek. így Széchenyi számos zseniális vízügyi elgondolásában talán éppen úgy Vásárhelyi sugalmazását kell sejtenünk, mint ahogy Vedres és Beszédes gondolatai is ismételten felbukkannak Széchenyi írásaiban.

A reformkor vízügyi programjának e két kiváló elméleti és gyakorlati előkészítőjét, Vedres Istvánt és Beszédes Józsefet, társadalmi helyzete is kijelölte arra, hogy szerepet vállaljanak abban az elég szűkkörű csoportban, mely a felvilágosodás eszméinek őrzésével, gyakorlati gazdasági tevékenységével a nemzeti öntudat ébrentartásán, a reformkor előkészítésén munkálkodott. Mindkettő városi—polgári (talán egykori jobbágy-paraszt) családból származott. A nyugati szabadabb szellemi áramlatokat befogadó széleskörű műveltségük, nyelvtudásuk, olvasottságuk, emelte őket a kor mérnöki kara, a megyei, városi, kamarai vagy építési igazgatósági hivatalnok, mérnökök zöme fölé.182 Őket már nemcsak a nyugati polgári társadalom eszméi, hanem életformái és lehetőségei is lelkesítették: ők tekinthetők az első vállalkozó vagy magánmérnököknek hazánkban. Vedres közismert mintagazdaságán végzett ármentesítési—vízrendezési munkálata a kor páratlan agrárkapitalista vállalkozása volt,183 Beszédes pedig — két jelentős és úttörő társulati munkálatának sikere alapján, újabb és újabb vízrendezési és csatornaépítési terveivel — a nagyszabású magánvállalkozások lehetőségeit is kereste.

Vedres István (1765—1830). Működése teljes egészében a századfordulóra a nemzeti öntudatra ébredés korára esik, ámely éppúgy, mint a reformkor — egy magyar reneszánszként — az élet minden területén a tág látókörű, sokoldalú hazafiak egész sorát állította a nemzet elé örök példaként. Ez a kor alakította ki a magyar vízépítő mérnök, hidrológus klasszikus típusát is, melynek legismertebb és ezidőben talán legkiválóbb képviselői Vedres és Beszédes lettek. Feladataikat mind szakmailag, mind politikailag a legszélesébb összefüggésükben és a nemzet előtt álló egyéb gazdasági feladatokkal szoros kapcsolatban vetették fel. A vízrendezést mindig a víz körforgásába való — s elsősor109