Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

XI. Magyarország gazdasági viszonyai a XVIII–XIX. század fordulóján

ben már 12 800 000, ami az előbbihez viszonyítva 70% emelkedést jelent. Érdekes azonban, hogy — a nemesség gazdasági erejének növekedéséről mondottakkal teljesen összhangban — a nemesség szaporodása ebben az időben messze felülmúlta az országos átlagot: 1785-ben csak 65 000 nemescsalád szerepel 330 000 személy- lyel, 1839-ben azonban már 136 000 család és 680 000 személy, ami félévszázad alatt több mint 100%-os szaporodásnak felel meg.174

Ebben az időben már a nemesség anyagi helyzetében is van közvetlen betekintésünk az 1809. évi insurrectiós összeírás alapján. Eszerint 3122 nemesi családnak volt 3000 forinton felüli jövedelme, 27 166 családnak pedig 500—3000 forint közötti jövedelme. (Az állami tisztviselők, értelmiségiek jövedelme akkor 3—400 forint között mozgott, s csak a főtisztviselők, udvari tanácsosok fizetése érte el a 3000 forintot.) Ez persze nemcsak az általános gazdasági felemelkedést mutatja, hanem a nemesség politikai hatalmának megerősödését is érthetővé teszi.

Ennek a gazdasági fellendülésnek csak egyik tényezője a sokat emlegetett gabonakonjunktúra, a többtermelést a mezőgazdaság technikájának Mária Terézia kora óta fokozatos javítása tette lehetővé. A gabonakivitel már 1764—1780 között 897 ezer mérőről 1419 ezer mérőre emelkedett. A századfordulón a vetésforgót már kezdte kiszorítani a takarmányfélék termelése, a zöldtrágyák használata, a régi faekét a vaseke, sőt az uradalmakban már a modern mezőgazdasági gépek: szecskavágó, sorvetőgép is megjelentek. így a napóleoni szárazföldi zárlat által teremtett értékesítési lehetőségek nem érték egészen készületlenül a magyar mezőgazdaságot. A búza ára pozsonyi mérőnként 1790-től 1809-ig 30—40 garasról 152 garasra emelkedett — ez tette szükségessé és gazdaságossá a Ferenc-csatorna gyors megépítését is —, a 20-as években azonban megint 60 garasra süly- lyedt.

A gabonatermeléshez hasonló méretű volt az állattenyésztés fejlődése is, elsősorban a minőség emelése, a nemesítés (a svájci , chén, merinói juh stb. meghonosítása) révén, ami szintén Mária Terézia és II. József gazdasági intézkedései nyomán terjedt el.

Általában minden gazdasági eredmény, amit az előzőkben a XVIII. századdal kapcsolatban ismertettem, a szwöd utolsó negyedére és a századfordulóra sűrűsödik, s természetesen ugyanez mondható el a vízimunkálatok fellendüléséről, az azzal szoros kapcsolatban álló műszaki oktatásunk megszervezéséről.

105