Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon

egyik legnívósabb országgyűlése által szakszerűen megtárgyalt valamennyi kérdésé, a bécsi udvar sok huzavona árán megakadályozta megvalósítását.)

A csatornaterv, éppúgy, mint Bállá egyéb írásai, jelentései, széleskörű • mérnöki felkészültségről, látókörről, alapos hidrológiai, vízépítési és vízgazdálkodási ismeretekről, nemkülönben lelkiismeretes előtanulmányokról, kellő hely- és . terepismeretről tanúskodik. A zsilipesnek tervezett csatorna felső tartányának vízellátásával kapcsolatban például megjegyzi, hogy ez külön problémát nem okoz, mert a talajvíz a domborzat vonalát követi, és a csatorna vonalán több, napi 1200 köböl vízhozamú forrás található, melynek vize bőven fedezi a hajók emelésénél és lebocsá- tásánál elfolyó vizet.

Ismeretes egy javaslata, melyben különböző Duna-szabályo- zási, lecsapolási, csatornaépítési elgondolások mellett a Tisza ka- nyarainak átvágásával való szabályozását javasolja. (Pest megyei levéltár 1781. F. 21. 50. sz.; Hiv.: Kaán Károly i. m. 173. lap.) Nyomtatásban is megjelent a pesti állandó Duna-híd első tervéről szóló munkája: a »Disquisitio hydraulico-mechanica an pons lapideus operis arcuati inter liberas regiasque civitates Budám et Pestinum.. . Pestini et Cassoviae, 1784. (Vagyis: Hidraulikaimechanikai értekezés a Pest és Buda szabad királyi városok közötti boltozatos kőhídról...«) Egyik jelentése, melyben — Vedres Istvánhoz hasonlóan — a futóhomok megkötésének kérdésével foglalkozik, a fásítás mellett a legeltetési tilalom fontosságát is hangsúlyozza. (1800. jan. 21.) Részt vett különböző telepítési munkálatokban is, s ő tervezte pl. Kistelek kereszt alakú alaprajzú, sajátosan alföldi települését (1775).

Bállá Antal sorsa jellegzetesen magyar sors, a megye minden elismerése ellenére sem érhette el azt az anyagi és erkölcsi sikert, amit tudásánál fogva megérdemelt volna. Elgondolásaival, javallataival megelőzte korát. Fő művét, a Duna—Tisza-csatorna tervét is jó ideig közvetlen hivatali főnökének,' az idegenből jött Sax János Zakariásnak tulajdonították (Sax az Építési Igazgatóság másodigazgatója volt), pedig az minden részletében Bállá alkotása. Ilyen lelkiismeretes és alapos munkát csak olyan ember tud végezni, aki évtizedek óta dolgozik azon a területen, és aki úgy ismeri azt, ahogy Bállá ismerte a saját szülőföldjét. (A terv elkészítésére a Helytartó Tanácstól ugyan valóban Sax, mint az Építési Igazgatóság másodigazgatója, kapott megbizást, ennek elkészítését azonban átengedte a helyszínen dolgozó Baliának, maga a terep bejárása után csak jelentést, illetve véleményt írt róla.)

101