Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)

2. A Közép-Tisza szabályozása - 2.2. Ármentesítések, árvizek, árvízvédelem - 2.2.1. A töltések kiépítése (A ,,sürgős munkálatok" időszaka 1846—1879)

A töltések tervét Fodor János osztálymérnök készítette, az általános gyakorlatnak meg­felelően az addigi maximális 1830. évi árvízszín feletti 2' 6" (~ 79 cm) biztonsággal, 9' (~ 2,85 m) koronaszélességgel,* a víz felől 1:2, a mentett oldalon 1:1,5 hajlással. Az első szakaszban a tiszapüspöki részen a Rágóparttól a Détse-fokig terjedő szakaszt építették ki. 1855-ben azonban emelkedő árvizek elérték a korábban biztonságos magas­partokat, és sok helyen megrongálták az épülő gátakat. Bálánál és Püspökinél az 1853. évi árvíz mintegy 20 000 m 3 , az 1855. évi mintegy 45 000 m 3 földet habolt el. ,1 \ mm ... Am l l!wtl J f ./ \ E > t— / V­> 1 r " • • \ "S 4, / -—1 1 16. ábra. A Törökszentmiklósi Egylet védtöltése {az 1855—1857. évi fejlesztés hossz-szelvénye és a hullámtér szabálytalanságai) A helyreállítás és fejlesztés 1855 őszétől 1857 nyaráig tartott s ennek során nemcsak a régi töitéseket erősítették meg, hanem kiegészítették a védvonalakat a korábbi magasparto­kon is. A biztonsági magasságot az 1855. évi árvízszínhez viszonyítva 1,27 m-re, a korona­szélességet pedig 3,79 m-re növelték. Az első terv az építendő töltések hosszát 16 797 fm­ben állapította meg, de azt már 1853-ban előbb 20 921-re végül 1855-ben 26 700 fm-re kel­lett növelni. Az érdekeltség területét az alakuláskori 13 155 magyar holdban (5660 ha) állapították meg, a későbbi terület 17 764 kh (azaz 10 210 ha) volt. A Törökszentmiklósi Egylet egyike volt azoknak a társulatoknak, amelyek a legnagyobb áldozatokat hozták területük mentesítéséért. * A kor mértékegységei: 1 vonás ("') = 2,19 mm, 1 hüvelyk (") (12 vonás = Vl2 láb) = 26,25 mm, 1 láb C) = 316 mm, 1 öl (") (6 láb = 72 hüvelyk) 1896 mm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom