Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja II. rész, A rendszeres szabályozások kora (1846-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 9. Budapest, 1975)
A rendszeres szabályozások előzményei és az előkészítő munkák
Huszár és Vay, a terület vízrajzi egységének felismerése alapján a térképezés munkáját a befogadó Tisza középső szakaszára és az Alsó-Tisza egy részre is kiterjesztette: Tokajtól Szegedig. így a Tisza első korszerű — szintezéssel egybekötött — felmérése Huszár nevéhez fűződik; sőt tőle ered az első nagyobb tiszai töltés-szakasz terve is, amely a Hortobágy és a környező fokok elzárását célozta — a Mirhó példájára (1823). 15 Huszár tervét gr. Zichy Ferenc kir. biztos 1829-ben fogadtatta el az érdekeltekkel, és elrendelte a munkálatok megkezdését is. Debrecen városa azonban a Hortobágy (vad)öntözéséhez — állattartásának alapjához —, valamint a folyó halászatához és vízerejének hasznosításához fűződő érdekeire és jogaira hivatkozva megakadályozta a terv megvalósítását. Erre csak jóval később, a Tisza rendszeres szabályozása során kerülhetett sor: ezzel a töltéssel kezdte meg Széchenyi István a Tiszavölgy ármentesítésének munkáját. Az 1830. évi rendkívüli árvíz ismét a Tiszavölgy, éspedig elsősorban a befogadó, problémái felé terelte a figyelmet és sürgetővé tette a Tisza-felmérés (1833—1846) 16 megkezdését. A munka, — ill. a Tisza-térképezésnek v. Tisza Térképészeti Intézetnek nevezett kirendeltség — vezetője Lányi Sámuel, Huszár és Vásárhelyi régi munkatársa lett. A terepmunka 1844-re befejeződött és 1845-re elkészült a folyószabályozás terve is; a töltések kitűzésével azonban, részben a régi megyei töltések felhasználásának nehézségei miatt, — fel ü I rő I - lefelé haladva — csak Füredig jutottak. Valószínű, hogy a Közép-Tiszavidék töltéseinek kijelölésére csak 1845/46ban került sor, közvetlenül a munkálatok megkezdése előtt. (Ezek összesítését egy 1852. évi lapról ismerjük, részben épülő, részben megépült, részben tervezett szakaszokkal. L. később.) A Közép-Tisza történetére vonatkozó kutatások során került elő az Egri Állami Levéltár hevesmegyei anyagából — a Vásárhelyi-terv megalapozottságának és színvonalának is egyik bizonyítékaként — a szabályozást előkészítő Tisza-felmérés eddig ismert legnagyobb egysége: a heves megyei Tisza-szakasz térképe. (A hatalmas térkép- és terv-anyag részben már korábban szétszóródott, zöme pedig a II. Világháború során pusztult el.) A Közép-Tisza vízügyi múltjának ez a rendkívüli értékű dokumentuma „A Tisza folyó és Árhatárának Térképe Tekintetes Nemes Heves Vármegyében" címet viseli és 16 lapból (valamint a címlapból) áll, amelyek mindegyike 4—4 felmérési lap alapján készült. „Rajzoltatott a kir. Építészeti Főigazgatóság főfelügyelése alatt. 1845. évi szeptember havában 1896. számhoz". Vagyis a térkép a felmérés (terepmunka) eredményeinek összesítése során készült a Tisza Térképészeti Intézetben, Budán — nyilvánvalóan a megye kérésére. 17 A térkép, és a címlap „összeállítási vázlata",-a, feltünteti a Dorogma—Csongrád között tervezett átmetszések helyét és számát is. Jegyzete szerint ,,a sárga vonallal jegyzett átvágások s ezeknek számai az általános Tisza Szabályozási terv szerint vannak kijelölve." A címlapon nem kevesebb, mint 28-féle vízrajzi és gazdaságföldrajzi térképjel kulcsa — a „Színek és jegyek magyarázatja" — található. Az 1. sz. térképszelvényen felül ,,a Tisza színmérési Fő vagy Alappontok (Niveaux Puncte) körülményes leírása" öt hasábban, részleletesen megadja a tervezésnél használt 59 magassági pont értékét „függőben". Zárójegyzete szerint a főpontok számai ugyancsak „az általános Tisza színmérési jegyzőkönyv szerint tartattak meg." Ugyanitt közli, hogy a Heves megyei Tisza „vízsodrára mért hossza 175,043 folyó öl (331,889 km) a Tisza esete (Heves Megye felső határvonalától nz alsóig számítva) teszen — 23' 4" 8"' (7,375 m)." Az adatokból számítható esés a Heves megyei Tisza-szakaszon tehát 0,022 m/km volt. Míg a Litzner és Sándor-féle felvételek, mint hajózási térképek, elsősorban a medret, a vontató utakat, a holtágakat, fokokat, valamint az átkelőhelyeket tüntetik fel és nem terjedhetnek ki mindenütt az árterület határáig, a szabályozást előkészítő Tisza-felmérés lapjai a folyó teljes árterületét, annak valamennyi öblözetét felölelik.
