Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)

1. A Közép-Tiszavidék - 1.2 A természeti adottságok és a település

A honfoglalás korából és az Árpádkorból már nemcsak leletek, de okle­veles emlékek alapján is ismert és azonosítható települések — faluk: Tisza­keszi, Ároktő, Tiszaörvény, Tiszanána, stb. 'ISZABUM O] /' vizléocsö 1 o oE BSBB. 1 LT o ioo o , 0 • Lelőhely fe/jes feltárás Qészleges fe Itéras 9. ábra. A Kiskörei Tározó és környékének régészeti lelőhelyei (Vázlat) Az épülő Kiskörei Tározó partjait a Tisza e szakaszának árvízvédelmi gátjai alkotják, ezek pedig az egykori ártér magaspartjait, szigeteit össze­kötő vonalat követik. Ezeken épültek a leendő tavat körülvevő ősi települé­sek. Ezeket érdemes egyenként is bemutatnunk. A Kiskörei Tározó partvonalán levő régi települések: Tiszakeszi (jp) az őskortól szinte folyamatosan lakott település, neolit, réz- és bronz­kori leletekkel (T. Tisza part) ; a magyar középkorban egyházas hely, nevéből következtethe­tően István kora előtt települt (oki. 1332).* Határában Százd monostora (1067 k.) Ároktő (jp) ugyancsak őskori (neolit) eredetű település (Á.-Pélypuszta) egy tiszai fok v. ág betorkolása mellett; szarmata (Á.-Temetőhát) és honfoglaláskori (Á.-Dongóhalom) le­letekkel. (Oki. 1194, Aructeu.) Pély (jp) Ároktő és Dorogma között volt a középkorban P. falu, ma puszta, a Vajas-ér (Woyos Euren) mellett; gazdag halász- és állattenyésztő falu, sertéstartással és több halas­tóval, a Miskolc nb. Domokos bán tulajdonában (oki. 1194, Pel.) Dorogma (jp) Anonymus szerint honfoglaláskori gázló, ill. rév (896) az Örs (örsur) nemzetség szállásbirtoka és egyházashely (1328); (oki. 1230, Durugma); a régi Dorogmát (Telek) a Tisza elmosta, mai helyére később települt. Sok fokja, ere és halastava volt. Bábolna (jp) szintén honfoglalás — (esetleg István?) kori szálláshely, a Katapán (Koppány) nb. Bábo(!)na birtoka (oki. 1215, Babona), több, a XIX. sz.-ig ismert halastóval. T. Csege (bp) szintén honfoglaláskori halásztelepülés, határában csege (czége = pár­huzamos cölöpsorból álló rekesz) fogta át a Tiszát; István óta az egri egyház birtoka, me­lyet IV. Béla is megerősített. (Oki. 1261, Zege (clausura).) Egyek (bp) őskori eredetű telephely a Tisza egyik ártéri szigetén. T. Valk (jp) Őskori (neolit) eredetű település, gazdag rézkori Ieletanyaggal (T.-Négyesi határ). Négyes (jp) az előbbi határosa — a régi telepek: a kettő között. Poroszló (jp) ugyancsak őskori eredetű település a Kis-Tisza mellett, gazdag réz- és bronzkori leletanyaggal (P.-Ráboly); középkori rév, később sóraktár is. * A zárójelben levő évszámok azoknak az okleveleknek a keltét jelzik, amelyekben a szóban forgó helység neve először felbukkan. Megjegyzendő azonban, hogy sok oklevél (pl. IV. Béla ismert 1261. évi oklevele) korábbi, elveszett XI—XII. századi adománylevelek megújítása. A helység eredete tehát a feltün­tetett évszámnál általában jóval korábbi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom